Pesti Srácok

Sikereikről és az űrutazás alatti élményeikről számoltak be Kapu Tiborék

Kapu Tibor és az Axiom-4 személyzete. Fotó: NASA
Kapu Tibor és az Axiom-4 személyzete. Fotó: NASA

Közösen írtak történelmet Magyarország, Lengyelország, India és az Egyesült Államok űrhajósai az Axiom Mission 4 (Ax-4) küldetés során, amelyen a csapat a tudományos eredmények elérése mellett páratlan élményekre tett szert, és tagjai között életre szóló kötelékek jöttek létre. A Nemzetközi Űrállomáson végzett munkájukról, élményeikről és országuk iránti büszkeségükről az Axiom pénteki online sajtótájékoztatón számoltak be.

Az Axiom Mission 4 négytagú nemzetközi legénysége – Peggy Whitson (65) amerikai parancsnok, Shubhanshu Shukla (40) indiai pilóta, Slawosz Uznanski-Wisniewski (41) lengyel küldetésspecialista, valamint Kapu Tibor (34) magyar küldetésspecialista – egy sajtóeseményen idézte fel a történelmi jelentőségű űrrepülés tapasztalatait. A több mint húsznapos küldetés során a Nemzetközi Űrállomáson nemcsak tudományos munkát végeztek, hanem példát mutattak a nemzetközi együttműködésre.

Peggy Whitson, az Axiom Space tapasztalt űrhajósa, aki ötödször járt az űrben, elmondta, hogy számára nemcsak a küldetés sikere volt fontos, hanem az is, hogy a csapat tagjai között életre szóló kötelékek alakuljanak ki. 

Olyan csapatot szerettem volna, amely nemcsak hatékonyan dolgozik együtt, hanem örökre összekapcsolódik

– fogalmazott. A küldetés során többek között sejtreparációval, növénytermesztéssel, a mikrogravitáció agyműködésre gyakorolt hatásával, valamint az inzulinfüggő cukorbetegek űrutazási lehetőségeivel foglalkoztak.

Shubhanshu Shukla, az Indiai Űrkutatási Hivatal (ISRO) űrhajósa számára a legemlékezetesebb pillanat az volt, amikor a lebegő indiai zászló előtt beszélhetett hazája miniszterelnökével az űrből. 

Ezúttal nemcsak az volt a célunk, hogy űrutazók legyünk, hanem hogy aktív részesei és irányítói legyünk a jövő űrkutatásának

– mondta, hozzátéve: a legnagyobb siker az volt, hogy indiai gyerekek ezrei kezdtek érdeklődni az űrhajózás és az űrhajóssá válás iránt.

Slawosz Uznanski-Wisniewski, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Lengyel Űrkutatási Hivatal közös küldetésspecialistája számadatokat osztott meg: 288 Föld körüli keringés, több mint 100 órányi kutatómunka és 127 százalékos küldetéssiker. A legmeghatóbb pillanat számára az volt, amikor először látta meg Lengyelországot az ISS kupolájából. 

Akkor éreztem magam igazán tudósnak, mérnöknek, és legfőképpen embernek

– fogalmazott.

Kapu Tibor, a HUNOR (Hungarian to Orbit) program első magyar űrhajósa humorral és közvetlenséggel mesélt az űrállomáson töltött hétköznapokról. Elmondta, hogy Magyarország 25 kísérlettel járult hozzá a küldetéshez, és hozzátette: 

Most már hivatalos, hogy a magyar paprika az űrben is a legjobb. 

Kiemelte, hogy a küldetés célja nemcsak a tudomány előmozdítása, hanem a jövő generációjának inspirálása is volt.

A négy űrhajós egyöntetűen hangsúlyozta, hogy a küldetés nemcsak technikai értelemben volt sikeres, hanem emberi, nemzeti és nemzetközi szinten is összekötött életutakat, és emellett reményt és célt adhat a jövő nemzedékeinek.

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.