Szijjártó Péter: a kormány megóvja a magyar gazdaságot az európai vesszőfutás következményeitől
Szijjártó Péter
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
A kormány a gazdasági semlegességi stratégiája keretében mindent megtesz annak az érdekében, hogy megóvja a magyar gazdaságot az elfuserált döntések okozta európai vesszőfutás következményeitől - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Szijjártó Péter az AFCA Financial Summit Forum 2025 megnyitóján elmondott beszédében kijelentette, hogy az emberiség ma a veszélyek korában él, a háborúk, a gazdasági és a társadalmi feszültségek egyre súlyosabb mértéket öltenek.
Aláhúzta, hogy az utóbbi évtized nemzetközi konfliktusai és válságai mind egy irányba mutatnak, a világ újbóli blokkosodása felé, ami szöges ellentétben állna Magyarország érdekeivel.
Kifejtette, hogy hazánk négy évtizeden át volt a tömbökre osztott világ rossz oldalán, "megtapasztaltuk, milyen az, amikor keletről elnyomnak, nyugatról pedig elfelejtenek minket".
Majd hozzátette, hogy Magyarország földrajzi adottságaiból fakadóan és exportorientált gazdaságként minél akadálymentesebb világkereskedelemben érdekelt. Valamint arra is kitért, hogy az Európai Unió mélyrepülése tanúsítja, hogy a blokkosodásra épülő gazdasági rendszerrel a közösség igen rosszul járt.
Úgy vélekedett, az elmúlt időszak "elfuserált politikai és gazdasági stratégiája" nyomán az EU politikai ereje és versenyképessége mélypontra jutott, ráadásul a blokk nemzetközi elszigeteltsége is fokozódik.
A külügyminiszter úgy fogalmazott:
Emlékezzünk az elmúlt nyolc év brüsszeli versenyére: ki tud bunkóbban beszélni Donald Trumpról? A másnapi média headline-ok érdekében a lehető legunintelligensebb megjegyzéseket tették az amerikai elnökre (…) Ezek után nem meglepő, hogy minden, normálisan gondolkodó európai emberben ott volt a szekunder szégyenérzet, látva, hogy az amerikai elnök felmossa a padlót vámmegállapodás címen az Európai Bizottság elnökével.
Illetve cikinek nevezte, hogy megpróbálták sikernek beállítani azt, hogy az amerikaiak eddig tíz százalék vámot fizettek, s ezután nullát fognak, míg az európaiak az eddigi két-három százalék helyett tizenötöt.
Szijjártó Péter az Európai Unió "totálisan elhibázott" Kína-stratégiáját is érintette, és sérelmezte, hogy a közösség vezetői nem látják, mekkora lehetőségeket tartogat a kulturált, civilizált együttműködés a kelet-ázsiai országgal.
"Ahelyett, hogy racionális alapokra helyeznék az együttműködést, átpolitizálják és átideologizálják azt. (…) És be kell látni, hogy az európai gazdaság kulcságazataiban, az európai vállalatok sikeréhez feltétlen szükséges az együttműködés Kínával" - emelte ki, amire szerinte a legjobb példa Magyarország, a keleti és a nyugati vállalatok fontos találkozási pontja.
Hangsúlyozta, hogy a blokkosodás kivégezte a korábbi európai növekedési modellt, az ukrajnai háború megindítása miatt elrendelt szankciók szétverték a fejlett nyugati technológiák és az orosz természeti erőforrások kombinációjára épülő rendszert.
"A magyar gazdaság mélyen integrálódott az európai gazdaságba, ezért nagyon fontos, hogy a kormány egy olyan gazdaságstratégiát folytat, melynek keretében mindent megteszünk annak érdekében, hogy megkíméljük a magyar gazdaságot az európai vesszőfutás következményeitől. Ezt nevezzük gazdasági semlegességnek" - közölte.
"Mi a beruházások, a kereskedelmi kapcsolatok és az energiabiztonságunk tekintetében sem vagyunk hajlandók választani keleti és nyugati partnereink között. Egyszerre működünk együtt keleti és nyugati partnereinkkel" - fűzte hozzá.
A miniszter megjegyezte, hogy a legnagyobb kínai beruházásokért hazánk általában a nyugat-európai országokkal versenyez, amelyek rendszerint akkor kezdik el kritizálni egyes vállalatok jelenlétét, miután alulmaradnak.
Továbbá igazi sikertörténetnek minősítette a keleti nyitást, amelynek nyomán nagyjából 60 százalékkal bővült Magyarország kereskedelmi forgalma a világ keleti felével, így 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben is Kínából érkezett a legtöbb beruházás. "Az Európába érkező kínai beruházásoknak pedig tavaly a 34, tavalyelőtt a 44 százaléka jött Magyarországra" - húzta alá.
"Ami az energiabiztonságunkat illeti, ez kőkemény fizikai kérdés, semmi köze sem a politikához, sem a különböző ideológiákhoz. Magyarország onnan vásárol energiát, ahonnan fizikailag lehetséges és ahonnan pénzügyileg megéri. Nincs az a külső hatás, nincs az az ideológiai nyomás, ami arra késztetne minket, hogy a mostaninál drágábban vagy kevésbé megbízható forrásból vásároljunk energiát" - figyelmeztetett.
"És minden, az energiabiztonságunk elleni támadást szuverenitásunk elleni támadásként értelmezünk, és ezen támadások esetén nem tartjuk legitim indoknak azt a háborút, amelyhez nekünk semmi közünk nincsen" - mondta.
