Pesti Srácok

Szijjártó Péter elárulta, miért akarják eltakarítani az útból az Orbán-kormányt

Szijjártó Péter elárulta, miért akarják eltakarítani az útból az Orbán-kormányt
Mogyoród, 2025. augusztus 3. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Forma-1-es Magyar Nagydíj napján a mogyoródi Hungaroringen 2025. augusztus 3-án. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Az ukrán hatóságok elutasították a vizsgálat megindítását annak a Sebestyén Józsefnek az ügyében, akit kényszersorozás során vertek halálra toborzók. Egyebek mellett erről is beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Harcosok órája podcast-ben.

Az ukrán hatóságok elutasították a vizsgálat megindítását annak a Sebestyén Józsefnek az ügyében, akit kényszersorozás során vertek halálra toborzók – erről beszélt egyebek mellet a Harcosok órája podcast-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A miniszter szerint ez a döntés azt bizonyítja, hogy Ukrajnában az ilyen jellegű, erőszakos toborzási gyakorlat államilag elfogadott és intézményesített.

Szijjártó Péter, Sebestyén József, Ukrajna, háború
Sebestyén József sírja (Forrás: FB). Szijjártó Péter a kényszersorozásokról is beszélt a Harcosok órája podcast-ben.

Szijjártó úgy vélekedett, hogy egy jogállami, civilizált országban az ilyen eseteket azonnal kivizsgálnák, az elkövetőket felelősségre vonnák, és megszüntetnék az ilyen gyakorlatokat. Ezzel szemben Ukrajnában – mint fogalmazott – 

mindenki elfordítja a fejét, senki sem hajlandó beszélni róla, és ha valakit halálra vernek, akkor a hatóságok még az eljárás megindítását is elutasítják. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy az effajta kényszersorozás ott „állami eszköz”.

Szijjártó szerint Ukrajna nem civilizált

A miniszter hangsúlyozta: „Egy ilyen ország nemhogy az Európai Unióban nem kaphat helyet, de a civilizált nemzetek közé sem tartozhat.” Kifogásolta azt is, hogy Brüsszel a mai napig nem reagált az ügyre, sem arra, hogy egy magyar, európai uniós állampolgárt halálra vertek Ukrajnában, sem pedig a kényszersorozás gyakorlatára. Úgy fogalmazott, hogy ezzel az európai intézmények hallgatólagosan jóváhagyják, hogy Ukrajnában embereket vernek meg, aláznak meg, rabolnak el és akár ölnek meg a sorozások során.

Emlékeztetett: a magyar kormány szankciókat kezdeményezett az Európai Unióban azokkal szemben, akik felelősek a kényszersorozásokért, ám Brüsszelből mindmáig nem érkezett semmilyen válasz.

Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta, hogy noha évek óta azt hallani, hogy Ukrajna Európát védi, ez nem felel meg a valóságnak. Véleménye szerint Ukrajnát senki sem támadta meg az Európai Unión belül, így Magyarországot sem fenyegeti semmilyen külső támadás. Elismerte ugyanakkor, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az ország jogosan védekezik – saját területét, szuverenitását és integritását védelmezi. Szerinte azonban ez nem ad alapot arra, hogy Európa lelki kötelességének érezze Ukrajna támogatását.

Az illegális migráció témáját érintve a miniszter kiemelte: Európában Orbán Viktor, míg az Egyesült Államokban Donald Trump volt az, aki először bizonyította be, hogy a migrációs hullám megállítható. Felidézte a 2015-ös eseményeket, amikor szerinte a nyugati média – például a CNN – félrevezető módon ábrázolta a helyzetet, miközben valójában felnőtt, erőszakos férfiak dobálták a határnál a rendőröket.

Kitért arra is, hogy az akkori magyar kormányzati lépések éles nemzetközi bírálatokat váltottak ki, ám mára Nyugat-Európa bizonyos részein párhuzamos társadalmak alakultak ki, ahol az emberek esténként nem mernek az utcára lépni.

A miniszter szólt az Európai Bíróság legutóbbi döntéséről is, amely szerinte ellehetetleníti az illegális bevándorlók visszatoloncolását. Úgy fogalmazott: „az egyetlen megoldás az illegális migrációval szemben az, ha nem engedjük be őket.” Véleménye szerint a jövő évi parlamenti választások tétje is ebben áll: ha kormányváltás történne, Brüsszel olyan politikákat tudna érvényesíteni Magyarországon, amelyeket eddig a kormány megakadályozott – például az illegális migránsok befogadását.

 

 

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.