Pesti Srácok

Szijjártó Péter elárulta, miért akarják eltakarítani az útból az Orbán-kormányt

Szijjártó Péter elárulta, miért akarják eltakarítani az útból az Orbán-kormányt
Mogyoród, 2025. augusztus 3. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Forma-1-es Magyar Nagydíj napján a mogyoródi Hungaroringen 2025. augusztus 3-án. Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Az ukrán hatóságok elutasították a vizsgálat megindítását annak a Sebestyén Józsefnek az ügyében, akit kényszersorozás során vertek halálra toborzók. Egyebek mellett erről is beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Harcosok órája podcast-ben.

Az ukrán hatóságok elutasították a vizsgálat megindítását annak a Sebestyén Józsefnek az ügyében, akit kényszersorozás során vertek halálra toborzók – erről beszélt egyebek mellet a Harcosok órája podcast-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A miniszter szerint ez a döntés azt bizonyítja, hogy Ukrajnában az ilyen jellegű, erőszakos toborzási gyakorlat államilag elfogadott és intézményesített.

Szijjártó Péter, Sebestyén József, Ukrajna, háború
Sebestyén József sírja (Forrás: FB). Szijjártó Péter a kényszersorozásokról is beszélt a Harcosok órája podcast-ben.

Szijjártó úgy vélekedett, hogy egy jogállami, civilizált országban az ilyen eseteket azonnal kivizsgálnák, az elkövetőket felelősségre vonnák, és megszüntetnék az ilyen gyakorlatokat. Ezzel szemben Ukrajnában – mint fogalmazott – 

mindenki elfordítja a fejét, senki sem hajlandó beszélni róla, és ha valakit halálra vernek, akkor a hatóságok még az eljárás megindítását is elutasítják. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy az effajta kényszersorozás ott „állami eszköz”.

Szijjártó szerint Ukrajna nem civilizált

A miniszter hangsúlyozta: „Egy ilyen ország nemhogy az Európai Unióban nem kaphat helyet, de a civilizált nemzetek közé sem tartozhat.” Kifogásolta azt is, hogy Brüsszel a mai napig nem reagált az ügyre, sem arra, hogy egy magyar, európai uniós állampolgárt halálra vertek Ukrajnában, sem pedig a kényszersorozás gyakorlatára. Úgy fogalmazott, hogy ezzel az európai intézmények hallgatólagosan jóváhagyják, hogy Ukrajnában embereket vernek meg, aláznak meg, rabolnak el és akár ölnek meg a sorozások során.

Emlékeztetett: a magyar kormány szankciókat kezdeményezett az Európai Unióban azokkal szemben, akik felelősek a kényszersorozásokért, ám Brüsszelből mindmáig nem érkezett semmilyen válasz.

Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta, hogy noha évek óta azt hallani, hogy Ukrajna Európát védi, ez nem felel meg a valóságnak. Véleménye szerint Ukrajnát senki sem támadta meg az Európai Unión belül, így Magyarországot sem fenyegeti semmilyen külső támadás. Elismerte ugyanakkor, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az ország jogosan védekezik – saját területét, szuverenitását és integritását védelmezi. Szerinte azonban ez nem ad alapot arra, hogy Európa lelki kötelességének érezze Ukrajna támogatását.

Az illegális migráció témáját érintve a miniszter kiemelte: Európában Orbán Viktor, míg az Egyesült Államokban Donald Trump volt az, aki először bizonyította be, hogy a migrációs hullám megállítható. Felidézte a 2015-ös eseményeket, amikor szerinte a nyugati média – például a CNN – félrevezető módon ábrázolta a helyzetet, miközben valójában felnőtt, erőszakos férfiak dobálták a határnál a rendőröket.

Kitért arra is, hogy az akkori magyar kormányzati lépések éles nemzetközi bírálatokat váltottak ki, ám mára Nyugat-Európa bizonyos részein párhuzamos társadalmak alakultak ki, ahol az emberek esténként nem mernek az utcára lépni.

A miniszter szólt az Európai Bíróság legutóbbi döntéséről is, amely szerinte ellehetetleníti az illegális bevándorlók visszatoloncolását. Úgy fogalmazott: „az egyetlen megoldás az illegális migrációval szemben az, ha nem engedjük be őket.” Véleménye szerint a jövő évi parlamenti választások tétje is ebben áll: ha kormányváltás történne, Brüsszel olyan politikákat tudna érvényesíteni Magyarországon, amelyeket eddig a kormány megakadályozott – például az illegális migránsok befogadását.

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)