Tusk elutasítja, hogy Magyarország a béketárgyalások helyszíne legyen
Budapest, 2024. november 7.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k), Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök (b) és Donald Tusk lengyel miniszterelnök (j) az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti tanácskozásán a Puskás Arénában 2024. november 7-én.
MTI/Máthé Zoltán
A lengyel miniszterelnök azért nem tartja jó ötletnek a magyar főváros kijelölését a háromoldalú találkozó helyszínének, mert "babonás", hiszen az 1994-es memorandumot is itt írták alá. A Politico ebből azt szűrte le: Orbán Viktor "kiváló kapcsolatban van a Kremllel", csak Oroszország szegte meg a memorandumot, és Genf "jobb választás lenne." Vagyis beindult a brüsszeli hiszti.
Bizonyára a szédülés kerülgette Donald Tuskot, amikor felvetették neki Budapestet, mint lehetséges helyszínt az ukrajnai tárgyalásokra. A Fehér Ház ide fontolgat háromoldalú találkozót, amelyen Donald Trump is részt venne.
Budapest? Lehet, hogy nem mindenki emlékszik rá, de 1994-ben Ukrajna már biztosítékot kapott az Egyesült Államoktól, Oroszországtól és az Egyesült Királyságtól területi integritásának megőrzéséről. Budapesten. Talán babonás vagyok, de ezúttal más helyszínt keresnék.
– mondta a lengyel miniszterelnök.
Emlékeztetőül: ezt a memorandumot a nagyhatalmak azért kötötték meg több mint harminc éve, hogy a posztszovjet államok egy része, úgymint Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán csatlakozzon az atomsorompó egyezményhez. Ezzel a megállapodással az aláíró országok „nem kötelezően” korlátozták magukat a nukleáris fegyverek birtoklásához. Az egyezményhez csatlakozott később a három atomnagyhatalom, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, valamint támogató nyilatkozatot adott ki Kína és Franciaország is. Mint az már széles körben ismert, közvetve ennek a nyilatkozatnak a megszegése vezetett el az ukrajnai háborúhoz.
Persze a Politico sem volt rest megemlékezni az 1994-es memorandumról, miszerint a három nagyhatalom „Kijev szuverenitásának tiszteletben tartását ígérte cserébe a nukleáris leszerelésért.”
De Putyin 2014-es támadása Ukrajna ellen és a memorandum aláírói részéről a katonai támogatás hiánya lényegében értelmetlenné tette a garanciákat
– hangoztatta a brüsszeli lap.
Ám azt persze elfelejti közölni, hogy amikor 1990. február 9-én Moszkvában tárgyalt James Baker amerikai külügyminiszter, Mihail Gorbacsov pártfőtitkárnak a következőt mondta a NATO bővítésről:
Egy centit sem kelet felé!
Aztán kilenc évvel később az egykori Varsói Szerződés országai, köztük hazánk is csatlakozott az észak-atlanti szövetséghez.
Aztán a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozón a szövetség közölte, hogy Ukrajna és Grúzia „a NATO tagjai lesznek."
Ráadásul a háború kitörése előtt Kijev rendszeresen azzal fenyegette a Kreml-et, hogy felmondja az 1994-es memorandumban megfogalmazott atomsorompó egyezményt, és nem korlátozza Washingtonnak, hogy nukleáris fegyvereket telepítsenek Ukrajnába.
Ez persze kimaradt a brüsszeli lap tudósításából, ám az a megjegyzés továbbra sem, hogy „Orbán Viktor még mindig kiváló kapcsolatot ápol a Kremllel.”
Nem mellesleg Budapest mellett a svájci Genf városa is szóba került a háromoldalú találkozó lehetséges helyszíneként. Ezt az ötletet Emmanuel Macron francia elnök javasolta, amihez az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani is csatlakozott. Ignazio Cassis svájci külügyminiszter pedig megerősítette, hogy Svájc „kész egy ilyen találkozóra”, hozzátéve, hogy Putyin nem kerül letartóztatásba, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki ellene.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
