Brüsszeli kedveskedés: különadóval sújtanák hazánkat és Szlovákiát
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai Parlamentben, Strasbourgban.
Brüsszel új frontot nyithat az energiaháborúban: az orosz olaj teljes kiszorításának felgyorsítása kerül napirendre, amely elsősorban Magyarországot és Szlovákiát sodorná bajba. A vétójog megkerülésével tervezett brüsszeli intézkedés milliárdos többletterhet róhatna hazánkra, miközben alternatív beszerzési útvonal és finomítói kapacitás alig áll rendelkezésre.
Az Európai Bizottság kereskedelmi intézkedéseket fontolgat a fennmaradó orosz olajimport kizárására – írja a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva. A lépés előtt felülvizsgálnák az orosz olaj folyamatos importját biztosító Barátság-kőolajvezetéken érkező szállítmányokat, a korlátozás ebből fakadóan főként hazánkat és Magyarországot érintené, amennyiben nem állítanák le fokozatosan a beszállításokat. Miután Budapest és Pozsony is vonakodik az orosz olajról való leválásról, hiszen veszélyeztetné a megfizethető és biztonságos energiaellátást, szinte borítékolható, hogy valamilyen hátrányos intézkedést vezet majd be a brüsszeli vízfej be a két állam ellen uniós szinten. A Magyar Nemzet összeállítása.
Fotó: Ronald Wittek
Brüsszel ügyeskedik, vétózni sem lehet
A tervezett lépés nem képezi a pénteken ismertetett 19. Oroszország elleni szankciós javaslatcsomag részét. Ez azért lényeges, mert a szankciókkal ellentétben erről többségi szavazással lehet dönteni, vagyis hazánk nem vétózhatna. Az egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen intézkedést fontolgatnak, de akár az orosz kőolajimportra kivetendő büntetővámról is szó lehet egyes találgatások szerint. Amennyiben ez az extra költség kellően magas, úgy a két országnak már nem érné meg az orosz olaj behozatala, és kénytelen volna más beszállítók után nézni – szólhat az érvelés. Ennek mentén pedig felvetődhet: mennyire célszerű két uniós tagállamot olyan helyzetbe kényszeríteni, amelyben olyan költségeket kell elviselniük, amelyeket egyébként nem kellene.
Másfelől pedig, Budapest és Pozsony nemcsak a kedvező ár miatt teszi le a voksát az orosz olaj mellett, hanem azért is, mert a más irányból való beszállításnak fizikai akadályai vannak, vagyis nem áll rendelkezésre a kellő kapacitású infrastruktúra.
Ha nem értesz egyet velük, kivéreztetnek
Hazánk szempontjából lényeges, hogy az Adria-kőolajvezeték kapacitása korlátozott, és a horvát fél drasztikusan megemelte a tranzitdíjakat. Emellett a Mol finomítói az orosz olaj, az Urals feldolgozására optimalizáltak, és a más típusú olajokra való átállás időigényes és költséges folyamat lenne, amelyet a Mol 500 millió dollárra becsült.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint az orosz olajról való leválás akár 800 milliárd forintos többletterhet is jelenthetne Magyarországnak. Ez a szám a magasabb beszerzési árakból és az átálláshoz szükséges infrastruktúra-fejlesztés költségéből adódna össze.
Ráadásul az orosz olaj ára alacsonyabb, mint a világpiaci ár (ami a Brent típushoz köthető Európában), ez az árelőny mindenképpen elveszne a Mol-csoport és a magyar állam kasszájából.
