Pesti Srácok

ENSZ-közgyűlés: Franciaország és Nagy-Britannia is elismerheti a független Palesztinát

ENSZ-közgyűlés: Franciaország és Nagy-Britannia is elismerheti a független Palesztinát

A mai napon veszi kezdetét az Egyesült Nemzetek Szervezetének 80. közgyűlése, amely előtt számos ország már korábban jelezte, köztük az Egyesült Királyság és Franciaország, hogy elismeri a palesztin állam függetlenségét. Ezek a kijelentések a háborúban álló Izraelnek fájnak a legjobban, aki igyekszik minden lehetséges módon megakadályozni egy számára ellenséges állam létrejöttét, így az ENSZ-ben is.

Korbábban már több ország, így Ausztrália, az Egyesült Királyság, Franciaország, Málta és Kanada is bejelentette, hogy az ENSZ szeptemberi 80. közgyűlésén hivatalosan el fogja ismerni az önálló palesztin államot, bizony feltételek teljesülése mellett.

ENSZ
Az ENSZ Közgyűlése feltehetőleg nem fogja közelebb vinni a feleket a közel-keleti konfliktus megoldásához. 
Forrás: BBC

Eddig az ENSZ tagállami közül 147 tagállam ismeri el Palesztinát, amelynek területét eredetileg Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotta. Palesztina „nem tagállami megfigyelő ország” státusszal rendelkezik az ENSZ-ben, azonban - Izrael örömére - ez csak nagyon korlátozott jogokat biztosít számára, ami azt jelenti, hogy nem szavazhat és nem is fordulhat közvetlenül az ENSZ-hez. 

Palesztina csak a BT és a Közgyűlés közös döntése nyomán lehet ENSZ-tag

Palesztina ENSZ-be történő felvételéről a 15 tagú Biztonsági Tanácsnak (BT), és a 193 ország képviselőjét magába foglaló Közgyűlésnek kell döntenie. Míg a BT-ben 15-ből kilencnek, addig a Közgyűlésben a tagállamok kétharmadának kell támogatnia a felvételi indítványt. A Közgyűléshez viszont csak akkor juthat el a kérdés, ha a BT is jóváhagyja a csatlakozást. A helyzetet viszont nehezíti, hogy a BT öt állandó tagjának - Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság és Franciaország - vétójoga van.

Habár a közgyűlésben 74 százalékos többségben vannak a Palesztina felvételét támogató országok, az Egyesült Államok vétójogát felhasználva a Biztonsági Tanácsban akadályozza a közel-keleti ország csatlakozását az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Palesztina ezért nem tagja az ENSZ-nek.

A független Palesztina egyik biztos akadálya az Egyesült Államok lesz

Az ENSZ BT összes állandó tagja elismerheti Palesztinát, Kína és Oroszország ezt már a hidegháború idején megtette. Franciaország közölte, hogy szeptembertől támogatja a független állam létrejöttét, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Stramer pedig gyakorlatilag azzal fenyegeti Izraelt, hogy a brit kormány is elismeri a függetlenséget, ha Tel-Aviv nem köt tűzszünetet a Hamásszal.

Azonban új elismerők ide, vagy oda, de az Egyesült Államoknak továbbra is vétójoga van, a nyomásgyakorlásnak pedig valószínűleg nem enged, mert a jelenlegi kormány Izrael-párti álláspontot képvisel, a jelenlegi izraeli kormány pedig úgy véli, hogy a Palesztin Hatóság nevű entitás nem teljesíti az államiság kritériumait, és az elismerés egyedül a Hamász érdeke, amely terrorszervezet.

Izrael korábban arra hivatkozva nem ismerte el a Palesztin állam létét, hogy a két ország javasolt határai nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek számára. Izrael 1948-as létrejötte óta többször is háborúba keveredett a szomszédos arab országokkal.
 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.