Pesti Srácok

Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!

Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!
Szijjártó Péter
Fotó: Bodnár Boglárka

Udvarias ország vagyunk, először a nyugatiak váljanak le az orosz olajról. Kb. ez olvasható ki Szijjártó Péter CNN-en mondott szavaiból, hiszen miért rajtunk rugózik a fél világ, miközben az orosz olajexportnak mindössze 2,2 százaléka érkezik Magyarországra.

Ursula von der Pfizer és Zelenszkij elnök úgy rápörgött a magyar olajimportra, mintha ezen múlna az ukrán győzelem. Pedig a nagy felvásárlók (Kína, India és Törökország) után pont azok az országok szippantják ki a nyers vagy feldolgozott orosz olajat az ilyen-olyan zászló alatt hajózó tankerekből, akik Ukrajna legnagyobb támogatói, illetve az orosz nyersanyagok legnagyobb ellenzői. 

Az ellentmondás abban rejlik, hogy hazudnak. És mindeközben másokat vádolnak azzal, amit ők (is) elkövetnek.

Szijjártó Péternek ezért ismét gyógypedagógusi szerepkörben kellett eljárnia a CNN stúdiójában, elmagyarázta az álmélkodó riporternek, hogy Magyarország az orosz olajexport mindössze 2,2 százalékát vásárolja, míg Nyugat-Európa suttyomban tökig tapicskol a véres ruszki olajban. 

Magyarország részesedése a teljes orosz kőolajexportból 2,2 százalék, ami azt jelenti, hogy a maradék 97,8 százalékot más vásárolja meg, ami rávilágít a nyugat-európai országok képmutatására is

– mutatta be a valóság nagybácsit a CNN-nek Szijjártó. A külgazdasági és külügyminiszter ezek után a térképpel is megismertette a riportert, megmutatva, hogy Magyarország hol található, és fekvésének köszönhetően milyen adottságokkal rendelkezik, ami kihat a nyersolaj beszerzésére is. Elmagyarázta, hogy Magyarországnak nincs tengerpartja, így nem teljesen váratlan fordulatként a magyar tengerparton nem tudjuk kipakolni a magyar zászló alatt hajózó tankereket sem. Így – vonta le megint kiszámítható következtetéseket – az orosz olajról sem tudunk olyan könnyedén leválni, mint azok az országok, amelyek rendelkeznek tengerparttal.

Sajnos itt véget ért ez a szekvencia, pedig vártuk volna, hogy a tárcavezető példákon keresztül is bemutassa ezt a helyzetet. Mondjuk elmeséli, hogy azért importálunk tengeri lazacot, mert tenger hiányában nem vagyunk képesek magunknak kifogni ezeket a finomságokat. 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.