Pesti Srácok

Kövér László: a keresztény egyházak szerepe nem elhanyagolható

Kövér László: a keresztény egyházak szerepe nem elhanyagolható

Egy közösség megtartásának fontos előfeltétele, hogy a közélet szereplői a lehetőségükhöz mérten mindent megtegyenek, de egy közösség lelkét ezer éve mindig a keresztény egyházak adták, úgyhogy ezeknek a szerepe sem a jelenben, sem a jövőben nem elhanyagolható - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a vajdasági Tóthfaluban, ahol az Utasi Jenő plébános pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából rendezett aranymisén vett részt.

Az aranymisét követő ünnepi beszédében a házelnök kitért az anyaországot és a külhoni magyarságot érintő legfontosabb kérdésekre. Márai Sándort idézve kijelentette, hogy az író ismert mondata, amely szerint a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él, kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete. Rámutatott, hogy ez egyrészt a belső politikai stabilitás által meghatározott, másrészt a gazdasági erő állapotából fakad, harmadrészt, nem utolsósorban pedig a nemzetközi mozgástere is jelentős befolyást gyakorol rá.

Mindezzel összefüggésben Kövér László felhívta a figyelmet arra, hogy áprilisban választások lesznek Magyarországon. Mint mondta, a kormánypártok esélyesek ugyan, de a korábbiakhoz képest a választások sokkal nagyobb kihívást jelentenek számunkra, mint az azt megelőzőek. A házelnök szerint ennek több oka is van. Egyrészt a demokrácia meg a tömeglélektan szabályai és törvényszerűségei okán 16 év alatt kicsit elfáradt az a kép, amely rólunk sugározható - magyarázta, másrészt a külső tényezők miatt a gazdasági konjunktúra nem olyan, mint korábban volt, harmadrészt pedig külső erők pénzelik és irányítják azt az ellenzéket, amelyik ma erősebbnek tűnik, mint a korábbi választások előtt eddig bármelyik ellenfelünk volt, negyedrészt a nyugati civilizáció is válságban van, illetve a közösségi média teljes mértékben átrajzolja az emberi kommunikáció eddigi vonalait.

Kövér László arra is felhívta a figyelmet, hogy hibrid háború folyik Magyarország ellen politikai, gazdasági és a nemzetbiztonságot érintő eszközökkel.

Az elszakított nemzetrészek sorsának alakulásában az anyaország mellett annak az országnak a belső helyzete is fontos, amelyben a magyar nemzeti kisebbség él - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke. Szerbiáról szólva leszögezte: Magyarország és az egész magyar nemzet, benne a délvidéki magyarság is, megítélésem szerint Szerbia stabilitásában és fejlődésében érdekelt. Emellett nagyon fontos az adott nemzeti közösség és a politikai vezetésének az ereje, támogatottsága és viszonya a többségi politikumhoz. De talán még ezen belül is, ezt megelőzően is a legfontosabb tényező a nemzetrészeket adó közösségek belső ereje, tartása és élni akarása - emelte ki.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közölte, hogy pártja évtizedek óta olyan kapcsolatot ápol a történelmi egyházakkal, amely a vajdasági magyarság fejlődését és felemelkedését szolgálja. Hozzátette: Utasi Jenő atya olyan közösségformáló ember, aki a munkásságával az utóbbi évtizedekben bebizonyította, hogy akár a legapróbb település is lehet a közösségnek a lelke.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.