Kussol a MÚOSZ, ha jobboldali újságírókat fenyegetnek

Érdekes dolog ez a szakszervezetiség, meg érdekvédelem. Valahogy mindig csak az elvtársak érdekeit sikerül megvédeniük az ilyeneknek. Ha jobboldali ügyvédet, vállalkozót, gazdát, vagy éppen újságírót fenyegetnek akasztással, az összes ilyen szervezet mélyen kussol.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség elítélte a tiszás csürhe vasárnapi akcióját, mikoris jobboldali újságírókat fenyegettek akasztással, inzultáltak, egyeseket leköptek, másokat lökdöstek, a rendőrségtől pedig szigorúbb fellépést követeltek a sajtó védelmében. Az ember valami ilyesmit vár egy érdekvédelmi szervezettől. Ezt várnánk a MÚOSZ-tól is, de a Magyar Újságírók Országos Szövetsége mélyen kussol.

Az ügyben a Magyar Nemzet is megkereste a szervezetet, Kocsis Máté pedig nyílt levelet írt a MÚOSZ-nak. Továbbra sincs semmi válasz.
Hogyne kussolna, hiszen az ő elvtársaik voltak azok, akik most sajtómunkásokra támadtak. Őket védeni kell, a kollégákat nem, hiszen ők jobboldaliak, akiket amúgy is ki kell végezni, ha kell külföldön is (bővebben ITT). Ilyen a balos sajtószabadság. Köszönjük az érdekvédelmet. Na ezért nem vagyok hajlandó újságírónak nevezni magam.
Kussolnak, ha a sajátjaikról van szó
Ha ugyanis ez jelenti az újságírói összetartást, ha szerintük az jelenti a médiaszabadságot, hogy Magyarék fizikailag és verbálisan bántalmaznak olyan riportereket, akikkel nem értenek egyet, vagy az, hogy Fegyőrék berontanak szerkesztőségekbe számonkérni az ott dolgozókat, hogy mit írnak, akkor én nem vagyok hajlandó közösséget vállalni velük. Akkor én nem vagyok újságíró, akkor én inkább propagandista leszek.
Valamilyen szintű kiállást ugyanis az ellenfelétől is elvár az ember. A jobboldali média egy emberként háborodott fel, amikor Magyar vállalhatatlan stílusban támadta Krug Emíliát, vagy Rónai Egont. A sajátjaik akkor is hallgattak. E sorok írója kiállt Hont András mellett, aki személyesen nem ismer, és alig ért vele egyet bármiben is.
De a MÚOSZ szerint mi nem vagyunk újságírók. És látva az ő definíciójukat a szakmáról, már kezdem én is így gondolni...