Pesti Srácok

Lemondott Dodik a Boszniai Szerb Köztársaság elnökségéről

Lemondott Dodik a Boszniai Szerb Köztársaság elnökségéről
Fotó: Andrej Cukic

A boszniai Szerb Köztársaság (RS) alelnöke, Davor Pranjić aláírta a belügyminisztériumról és a rendőrségről szóló törvény módosításait kihirdető rendeletet, amivel hivatalossá vált, hogy Milorad Dodik átruházta rá jogköreit.

A boszniai Központi Választási Bizottság (CIK) a boszniai bíróság jogerős ítélete alapján megfosztotta Dodikot a Szerb Köztársaság elnöki mandátumától. A rendelet és a módosított törvény teljes szövege a boszniai Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyének pénteki számában jelent meg – írta az szmsz.press.

Noha Dodik és a kormányzó koalíció korábban elutasította a CIK döntését, amely megvonta tőle a mandátumot és előrehozott elnökválasztást írt ki november 23-ra, de azzal, hogy Pranjić aláírta a rendeletet, Dodik gyakorlatilag elismerte a boszniai bíróság ítéletét és a CIK döntését, miszerint már nem ő a boszniai Szerb Köztársaság elnöke.

A boszniai Szerb Köztársaság parlamenti többsége ugyanakkor határozatot fogadott el, amelyben nem ismeri el a boszniai bíróság jogerős ítéletét. Az ítélet szerint Dodikot egy év letöltendő börtönbüntetésre és hat év közhivatal-ellátási tilalomra ítélték, mivel nem hajtotta végre a nemzetközi főképviselő döntését Bosznia-Hercegovinában.

Milorad Dodik ügyében korábban Szijjártó Péter sajnálatos európai jelenségnek nevezte, hogy a patrióta, szuverenista vezetőket igyekeznek kiiktatni, ezért fontos kiállni a demokratikusan megválasztott vezetők, így például Milorad Dodik – akkori – boszniai szerb elnök mellett is.

 

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.