Pesti Srácok

Itt az újabb tiszás ötlet: kevesebb pénz kell a sportra, vallásra és a kultúrára

Vezérhörcsög és a bántalmazottak
Fotó: Bodnár Boglárka

Nemcsak az szja- és társasági adó-emelés van terítéken a Tisza Pártnál, hanem a különböző területekre juttatott pénzek megvonása is. A vállalkozások mellett a Tisza új gazdasági agytrösztje, Kármán András a sportra és az egyházakra szánt pénzt is elvenné, szerinte ezekre túl sokat költ az állam.

Újabb részletek láttak napvilágot a Tisza Párt gazdasági agytrösztjének, Kármán Andrásnak szeptember 8-i, zárt körben tartott előadásáról. Mint ismert, a Tisza Párt újdonsült arca a Corvinus Egyetemen mutatta be, szerinte mi minden rossz a magyar gazdaságban, mindössze egyetlen nappal azután, hogy debütált a párt kötcsei rendezvényén. Furcsa mód főleg olyan területeket említett, amelyekre szerinte túl sok pénzt áldoz az állam: a már korábban bemutatott vállalkozások mellett még a sport, az egyházak és a kultúra kerülhet így célkeresztbe.

Itt az újabb tiszás ötlet: kevesebb pénz kell a sportra, vallásra és a kultúrára
Itt az újabb tiszás ötlet: kevesebb pénz kell a sportra, vallásra és a kultúrára

Tisza: kevesebb pénz a magyaroknak, több pénz nekünk

A zárt körű előadásban Kármán főleg olyan dolgokat puffogtatott, amelyeket előtte már számos alkalommal elsütöttek balos közgazdászok. Ilyenek például a szerinte mindent átszövő korrupció, a kiszámíthatatlan pénzügyi szabályozás, vagy az államosítások és a „sikeres vállalkozások levadászása”.

Így merült fel a társasági adó emelése, illetve az egykulcsos SZJA felrúgása és a progresszív adózás újbóli bevezetése. Ezek szerint évi

  • 5 millió forintnyi jövedelemnél 15,
  • 5 és 15 millió között 22,
  • 15 millió forint felett pedig 33 százalék lenne az szja.

De felülvizsgálnák a családi adókedvezmények intézményét is. Ezzel több ezer milliárd forintot vennének ki a magyar családok zsebéből csak azért, hogy megfeleljenek az Európai Bizottság kéréseinek és olyan gazdaságpolitikát alakítsanak ki, amelyet Brüsszel már régóta próbál ráerőltetni az uniós tagállamokra. Sőt, a kontinens legkisebb társasági adóját is felemelnék sajtóhírek szerint a mostani 9 százalékról. Ez szintén régóta áhított kívánsága az uniós vezetésnek, más kérdés, hogy a magyar versenyképességet romba döntené egy pillanat alatt. 

Mindezeket a Tisza tagjai azóta is cáfolják, de időközben előkerültek ennek a cáfolatnak teljesen ellentmondó vélekedések is, például Tarr Zoltántól, a Tisza alelnökétől, vagy a párt korábbi gazdasági háttéremberétől, Dálnoki Árontól, akit azóta teljesen hátrébb toltak és látható, hogy Magyar Péter már Kármánban látja legfőbb gazdasági tótumfaktumát. 

(Mandiner)

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!