A békében nem hisznek, de azért ott akarnak lenni az EU vezetői a budapesti csúcson
Brüsszel, 2023. október 27.
Paschal Donohoe, az Eurócsoport elnöke, Kaja Kallas észt miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Xavier Bettel belga kormányfõ (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésén 2023. október 27-én.
MTI/EPA/Olivier Hoslet
Mióta robbant a hír, hogy Trump amerikai és Putyin orosz elnök Budapesten találkozhat, az EU (Európai Unió) vezetése az "összeomlás" szélére került. Nagy pofon volt ez azoknak az európai vezetőknek, akik Ukrajnába feltétel nélkül pumpálják a pénzt és a hadianyagot, és közben ostorcsapásokat mérnek az Orbán-kormányra, mert az nem hajlandó támogatni Ukrajna úgynevezett "háborús erőfeszítéseit" és sem annak uniós tagságát. A különutas politika most úgy tűnik részben eredményt hozott, és a két nagyhatalom vezetője a magyar fővárosban kívánja rendezni a jelenlegi konfliktust, persze uniós vezetők és politikusok nélkül.
A Zelenszkijéket támogató európai vezetők fejvesztve készülnek a csürtötökön tartandó Európai Tanács ülésére, ahol a cél mi is lehetne más, mint az, hogy megállapodjanak egy három részből álló támogatási csomagról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára, vagyis arról, hogy Ukrajnának még több fegyvert és pénzt adjanak, és hogy még több szankciót léptessenek életbe Oroszországgal szemben.
Fotó: Ronald Wittek
Mert miközben a "zseniális" Kaja Kallas az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt hangoztatja, hogy ők "minden erőfeszítést üdvözölnek" a béke érdekében, azért mégis csak ontják a municiót az ukránokba és ezzel együtt Zelenszkijék pénztárcájába. Továbbá az sem tükrözi az uniós megbékélési szándékot, hogy közel állnak a megállapodáshoz két másik kritikus támogatási intézkedés tekintetében is: a 19. kör gazdasági szankciók bevezetéséről, valamint a befagyasztott orosz pénzek kisajátításáról.
Ráadásul az Európai Parlament is igyekszik minden eszközzel megakadályozni, hogy bármiféle megállapodás létrejöjjön Trump és Putyin elnök között, hiszen az uniós intézményben többek között szerdán vitáznak majd arról a javaslatról, amely Az Ukrajnának nyújtandó egységes támogatás, valamint az ukrán feltételekkel, az európaiakkal és Vlagyimir Putyin feltételeinek nem engedve megkötött igazságos és tartós béke szükségessége a tervezett budapesti csúcstalálkozó előtt címet kapta, és amely parlamenti ülésen az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság is részt vesz. A javaslat címe már önmagáért beszél: "az igazságos és tartós béke" a javaslat előterjesztői szerint csak akkor jöhet létre, ha Putyin feltételei nem, de az ukránoké teljesülnek, jelezve, hogy az ő részükről nincs helye kompromisszumnak, csak a "nagy Nyugat" által képviselt érdekeknek, de az orosz nemzeti érdek, mint olyan szóba se jöhet, sőt, nem is létezik.
Az EU retteg arról, hogy Trump elfogadja Putyin feltételeit
A Politico szerint a csütörtöki Európai Tanács csúcstalálkozóját "idegállapotát" nagyban fokozza a Trump és Putyin között a következő hetekben Budapesten tervezett találkozója, amelynek célja egy esetleges fegyverszünet feltételeinek megvitatása.
A lapnak nyilatkozó diplomaták szerint néhány EU-vezető már készen áll a lobbizásra annak érdekében, hogy részt vehessenek a Trump–Putyin találkozón, valamint, hogy persze - a békét szintén elutasító - Zelenszkij is helyet kapjon a tárgyalásokon.
Az európaiak a legjobban attól rettegnek, hogy Trump Putyin oldalára áll a béke feltételeinek meghatározásában, és nyomást gyakorol Zelenszkijre, hogy fogadja el Oroszország feltételeit – ami potenciálisan a keleti területek jelentős részének átadását jelentené. Vagyis az EU-vezetők a valóságban a realitásoktól tartanak, hiszen Trump ebben az esetben olyan feltételeket fogadna el, amelyek racionális alapokon állnának, figyelembe véve az oroszok keleti fornton történő területszerzéseit, előrenyomulását és nemzetbiztonsági érdekeiket.
