Pesti Srácok

Az egyiptomi államfő és az amerikai elnök vezeti a gázai háború lezárására irányuló békekonferenciát

Az egyiptomi államfő és az amerikai elnök vezeti a gázai háború lezárására irányuló békekonferenciát
Fotó: Aaron Schwartz

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő és Donald Trump amerikai elnök vezeti az egyiptomi Sarm-es-Sejkben hétfőn tartandó békekonferenciát, amelyen hivatalosan is aláírják a gázai háborút lezáró békeszerződést - jelentette be az egyiptomi elnöki hivatal, hozzátéve, hogy az eseményen több mint 20 ország vezetője, illetve az ENSZ-főtitkár is jelen lesz. A gázai háború 2023. október 7-én robbant ki, amikor a palesztin fegyveres ellenállási szervezetek a Hamász vezetésével váratlan, nagyszabású támadást indítottak Izrael ellen.

A még szombaton kiadott közlemény szerint a konferencia célja, hogy véget vessen a Gázai övezetben dúló háborúnak, megerősítse a Közel-Kelet stabilizálására és békéjére tett erőfeszítéseket, és új fejezetet nyisson a térség biztonsági helyzetében. António Guterres ENSZ-főtitkár szombat este szóvivője útján jelezte részvételét az eseményen.

Gáza
Az izraeli kormány három napja jóváhagyta a gázai tűzszünetet és a túszok szabadon bocsátását célzó megállapodást.

A Downing Street tudatta, hogy Sarm es-Sejkbe utazik Keir Starmer brit miniszterelnök is, egyúttal "történelmi fordulópontnak" nevezte a hétfői eseményt. Részvételi szándékát jelentette be II. Abdalláh jordániai király, Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő, valamint Pedro Sánchez spanyol és Giorgia Meloni olasz kormányfő is. Az Európai Uniót Antónia Costa, a tagállomi vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke fogja képviselni.

Gázai övezetet irányító Hamász nem képviselteti magát az eseményen

Hoszám Badran, a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet egyik magas rangú tisztségviselője azt közölte, hogy a Hamász nem küld képviselőt az aláíróünnepségre, ehelyett katari és egyiptomi közvetítőket kért fel, hogy képviseljék a szervezetet.

A megállapodás értelmében a Gázai övezetben a Hamász és más dzsihadisták által fogva tartott izraeli túszokat - köztük az elhunytakat is - hétfőn adják át Izraelnek, illetve ekkor szabadulna 250, "biztonsági okokból" izraeli börtönökben fogva tartott palesztin rab is, valamint 1700 olyan palesztin, akit az izraeli erők a gázai háború 2023-as kitörése óta vettek őrizetbe.

 

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.