Pesti Srácok

Kopjafát avattak Potápi Árpád János emlékére Felső-háromszéken

Kopjafát avattak Potápi Árpád János emlékére Felső-háromszéken
Ünnepség az emlékhelyen (Fotó: PS)

Potápi Árpád János néhai nemzetpolitikáért felelős államtitkárra emlékeztek szombaton Felső-háromszéken. Kopjafát avattak a Poszkár-tetőn lévő emlékhelyen.

Potápi Árpád János néhai nemzetpolitikáért felelős államtitkárra emlékeztek szombaton Felső-háromszéken. Kopjafát avattak a Poszkár-tetőn lévő emlékhelyen - írja a Háromszék című portál.

Kopjafát avattak Felső-háromszéken. Forrás: Facebook.

Kopjafát állítottak a Poszkár-tetőn

A nyujtódi Ugron Attila, az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület elnöke, a Háromszéki Lovas Napok rendezvénysorozat fő szervezője kezdeményezésére szombaton Felsőlemhényből indulva tizenöt lovas a a Poszkár-tetőn lévő nemzeti emlékhelyre vonult, ahol Potápi Árpád János (Bonyhád, 1967. március 28. – Bonyhád, 2024. október 17.) néhai nemzetpolitikáért felelős államtitkár és országgyűlési képviselő emlékére a székelyföldi lovas közösség nevében kopjafaállítással emlékeztek az erdélyi lovas hagyományok pártfogójára. Az emlékjelt Gergely Lajos Hargita megyei fafaragó készítette. 

A kopjafánál Albu Erika előadóművész alkalomhoz illő énekszáma után Jénáki Csongor, Lemhény község polgármestere tartott rövid ünnepi beszédet. 

Potápi Árpád János nemcsak politikus, hanem hűséges barát, szövetséges és igaz ember volt, aki életének minden percét a magyarság ügyének szentelte nemcsak Magyarországon, hanem itt és a Kárpát-medence minden szegletében ismerhették elhivatottságát. Erdély mindig közel állt a szívéhez, a közös ügy, a hit, a nyelv és a kultúra megőrzése volt számára az a szent hivatás, amiért fáradhatatlanul dolgozott. A mai lovas emléktúra nemcsak egy hagyományőrző esemény, hanem szimbólum is, jelképe annak, hogy összekapcsol bennünket múlt és jövő, hűség és kitartás. Potápi Árpád János öröksége nem csupán intézkedésekben és programokban mérhető, inkább abban a lelkületben, amit ránk hagyott, ami szerint a legnagyobb távolságok sem választhatnak el bennünket, ha ugyanaz a szív dobog bennünk

– mondta Lemhény polgár­mestere. 

Kolozsvári Tibor, a Kárpát-medencei lovas program szakmai előkészítője és felelőse a székelyföldi lovas túrákat és az azokon jelen lévő néhai államtitkár személyiségét idézte fel. Szőcs Elek huszárkapitány pedig a kopjafán lévő jeleket, többek között a patkó, a fáklya, a harmónika és az András-kereszt jelentését magyarázta meg. A Poszkár-tetőről a lovasok Potápi Árpád János utolsó erdélyi lovas túrájának útvonalát követve emlékeztek a székelység igaz barátjára.

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.