Pesti Srácok

Szijjártó Péter tízmilliárd forint értékű magyar-szerb gyárépítést jelentett be Dunavecsén

Szijjártó Péter tízmilliárd forint értékű magyar-szerb gyárépítést jelentett be Dunavecsén
Fotó: Vasvári Tamás

Mintegy tízmilliárd forintnyi beruházással vasbeton szerkezeteket gyártó üzemet hoz létre egy magyar-szerb tulajdonú építőipari vállalat Dunavecsén - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a világban hatalmas változások zajlanak, ezért folyamatosan olyan intézkedéseket kell hozni, hogy mindig Magyarországon érje meg a legjobban beruházni.

Szijjártó Péter külügyminiszter az MZ Precast Kft. alapkőletételi ünnepségén vett részt, ahol arról tájékoztatott, hogy a magyar-szerb tulajdonú építőipari cég tízmilliárd forintnyi beruházással vasbeton szerkezeteket gyártó üzemet hoz létre Dunavecsén, amihez a kormány 2,4 milliárd forint támogatást nyújt, így segítve elő az első ütemben hatvanöt új munkahely létrejöttét.

SZIJJÁRTÓ Péter; FONT Sándor
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Knáb János, a Merkbau Zrt. igazgatóságának elnöke és Antonio Zanetti, a KMZ Group tulajdonosa elhelyezi az időkapszulát a vasbeton szerkezeteket gyártó, magyar-szerb tulajdonú építőipari vállalat üzemének alapkőletételi ünnepségén Dunavecsén 2025. október 10-én. 
Fotó: Vasvári Tamás/MTI

Leszögezte, hogy az elérhető legmodernebb termelésirányítási rendszert és leghatékonyabb építészeti megoldásokat fogják alkalmazni, és a létesítmény szinte kizárólag napenergiával fog működni, ez pedig hozzájárul hazánk környezetvédelmi célkitűzéseihez.

Arra is kitért, hogy Bács-Kiskun vármegyében az elmúlt tíz év során felére csökkent a munkanélküliség, miközben az ipari termelés több mint megduplázódott, évi 1800 milliárd forintról 3800 milliárd forintra nőtt.

"Ez szerintem nem független attól a ténytől, hogy a kormányzat támogatásával ezen tíz év alatt itt 131 nagy beruházás jött létre 1700 milliárd forintnyi értékben, és több mint 11 ezer új munkahelyet hoztak létre ezáltal" - vélekedett.

Szijjártó Péter az utóbbi tizenöt évet Magyarország újraiparosításaként jellemezte, amelynek folyamán letették egy erős gazdaság alapjait, megteremtették Európa legberuházásbarátabb környezetét többek között a kontinens legalacsonyabb adóival.

"És létrehoztunk egy olyan gazdasági környezetet, amelyben egyrészt megéri dolgozni, másrészt pedig megéri munkahelyeket teremteni. Ebben a másfél évtizedben strukturálisan alakítottuk át nem csak a felsőoktatási rendszert, hanem a középfokú szakképzést is, annak érdekében, hogy mindenki birtokába kerülhessen a tudásnak, amely szükséges ahhoz, hogy a munkaerőpiacon versenyképes tudjon lenni" - mondta.

Emlékeztetett arra is, hogy mára gyakorlatilag teljes a foglalkoztatás, az ipari termelés értéke pedig tíz év alatt a kétszeresére emelkedett, a 2014-es 25 ezer milliárd forintról 53 ezer milliárd forintra.

Kifejtette, hogy ehhez arra volt szükség, hogy még a legnagyobb nehézségek közepette is megdöntsék a beruházási rekordokat. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy a magyar gazdaságát megerősödését tanúsítja, hogy tavaly és idén darabszámra a legtöbb beruházást a kormány támogatásával már a hazai vállalatok hajtották végre.

"Ugye korábban a német, az amerikai, aztán a kínai, a dél-koreai vállalatok hozták a legtöbb beruházást ide az országba. Ez beruházási érték szempontjából még ma sincs másként, de ha darabszámra nézem, akkor ebben az elmúlt két esztendőben már a magyar vállalatok hajthatták végre a legtöbb beruházást a kormány pénzügyi támogatásával" - fogalmazott.

Szijjártó: mára Magyarország európai gyártási központtá vált

A miniszter rámutatott, hogy 2014 óta 1120 magyar cég beruházását támogatta a kormány 600 milliárd forint értékben, amivel összesen 2400 milliárd forintnyi beruházást generáltak.

"A folyamatos beruházási rekordok oda vezettek, hogy mára Magyarország európai gyártási központtá vált. De mivel ma a világban hatalmas változások zajlanak, (…) ezért folyamatosan olyan intézkedéseket kell hoznunk, hogy mindig Magyarországon érje meg a legjobban beruházni" - figyelmeztetett.

Végül tudatta, hogy ezért is döntöttek úgy, hogy élnek azzal a lehetőséggel, amely az Európai Bizottság azon döntése nyomán jött létre, hogy a környezetet kímélő gazdasági növekedés érdekében létrejövő beruházások esetében 350 millió euróig nem kell brüsszeli jóváhagyás a beruházások támogatásához.

Emellett pedig - mint kiemelte - könnyítettek a kutatás-fejlesztési beruházások támogatásán úgy, hogy a magyar vállalatok szélesebb köre váljon jogosulttá, illetve folytatják a céges adóterhek csökkentését is.

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.