Pesti Srácok

Szijjártó Péter: az ukrajnai és a közel-keleti béke közös nevezője Donald Trump

Szijjártó Péter: az ukrajnai és a közel-keleti béke közös nevezője Donald Trump
Fotó: Soós Lajos

Közép-Európa biztonságát alapvetően az ukrajnai és a közel-keleti háború fenyegeti – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Kuvaitvárosban. Szijjártó Péter szerint a két konfliktusban az a közös, hogy a béke reményét mind a két esetben Donald Trump amerikai elnök jelenti.

Szijjártó Péter tárcájának közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) közös külügyminiszteri ülését követően arról számolt be, hogy az ukrajnai és a közel-keleti fegyveres konfliktusban az a közös, hogy "a béke reményét mindkét helyen úgy hívják, hogy Donald Trump".

SZIJJÁRTÓ Péter; DODIK, Milorad
Szijjártó Péter szerint a békét még mindig Trump jelenti, fotó: Hegedüs Róbert

Sajnos azt kell látni, hogy az ukrajnai béketeremtés tekintetében sok európai ország sokkal inkább akadályokat gördít a béketárgyalások elé, mint hogy támogatná azokat (…) Magyarország és Európa érdeke az lenne, hogy Donald Trump sikeres legyen a béketeremtésben Ukrajna és a Közel-Kelet vonatkozásában is

– mondta.

 Jó látni és megtapasztalni, hogy az Arab-öböl országai milyen elkötelezetten támogatják a béke ügyét. Jó látni, ahogy az Arab-öböl országai kiállnak a békeerőfeszítések mellett, és jó látni, hogy az Arab-öböl országai is a diplomáciai csatornák nyitva tartásában látják a lehetőséget a háborús konfliktusok megoldására

– folytatta. Majd leszögezte, hogy az ukrajnai rendezést is csak a minél előbbi tárgyalások hozhatják el.

Az ukrajnai háborúnak úgy nem lesz vége, hogy az európai országok aláaknázzák a békefolyamatot. Az arab országok is a tárgyalásokat szorgalmazzák, a diplomáciai megoldást, pont úgy, ahogy Magyarország is

– tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint Európa érdeke lenne egy megállapodás az Arab-öböl országainak

A miniszter ezért az eddiginél szorosabb együttműködést szorgalmazott az EU és a GCC között.

Az Európai Unió eddig sajnos ebben kudarcot vallott, Brüsszel képtelen volt felépíteni egy stratégiai együttműködést az Arab-öböl országaival, holott Európa érdeke lenne, hogy minél előbb szabadkereskedelmi megállapodást, stratégiai együttműködési megállapodást és vízummentességről szóló megállapodást kössünk az Arab-öböl országaival

– fogalmazott.

Amíg erre az Európai Unió képtelen, addig Magyarország nemzeti alapon építi az együttműködését az Arab-öböl országaival, amely együttműködésből Magyarország egyre többet profitál

– húzta alá.

Szijjártó Péter a kuvaiti, a szaúdi, az ománi és a bahreini kollégáival is kétoldalú egyeztetést folytatott, és ezzel kapcsolatban sérelmezte, hogy az EU "borzasztóan elszigetelte magát a világ azon részeitől, amelyek a leggyorsabban fejlődnek".

Így az Arab-öböl térség országaival sem sikerült olyan együttműködést felépítenie az Európai Uniónak, ami segítségünkre lehetne abban, hogy végre az európai versenyképesség javuljon, az európai gazdaság fejlődjön, növekedjen a súlyunk a világgazdaságban és a világpolitikában

– emelte ki.

Ezért mi most nemzeti alapon erősítünk, egyre szorosabb együttműködést építünk fel az Arab-öböl térség országaival, hiszen ebből Magyarországnak nagyon sok előnye származik. Részleges vízummentességi megállapodásokat kötünk, beruházásvédelmi megállapodásokat kötünk, egyre több ösztöndíjast fogadunk ezekből az országokból, illetve az energia - főleg a megújuló energia - és a vízgazdálkodás terén is egyre szorosabb együttműködést építünk

– fűzte hozzá.

Az Arab-öböl térség országaival egy kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésünk van, ami a lehető legjobb alapot adja az együttműködéshez (…) Azt állapítottuk meg, hogy jól haladunk, Magyarország és az Arab-öböl országainak együttműködése egyre több hasznot hoz mindkét oldal számára

– összegzett.

Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.