Pesti Srácok

Elkéstek az ateista Humanisták, meg a teljes baloldal – Magyarországon a történelmi egyházak összes központja megújult, mecset meg nem épült

Elkéstek az ateista Humanisták, meg a teljes baloldal – Magyarországon a történelmi egyházak összes központja megújult, mecset meg nem épült
Fotó: Czeglédi Zsolt

A kormány teljesítette vállalását, és az elmúlt évtizedben valamennyi történelmi egyház, köztük a görögkatolikusok püspöki széktemplomait felújította – jelentette ki Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes nyomatékosította, Magyarországon nem lesz mecset, se bevásárlóközpont egyetlen templomból sem, pláne a történelmi egyházak kárára...

„A templom az élő hit helye, de a nem vallásos emberek számára is a keresztény civilizáció jelképe, iránytűje, "felkiáltójele" - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap Hajdúdorogon, a 320 millió forint kormányzati és egyházi forrásból megújult görögkatolikus székesegyház megáldását követő köszöntőjében. Mint kiemelte, a Koromány ezzel teljesítette azon vállalását, hogy valamennyi történelmi egyház, köztük a görögkatolikusok püspöki széktemplomait felújítsa.

egyház SEMJÉN Zsolt; KOCSIS Fülöp
A történelmi egyházak központjainak megújulása befejeződött; fotó: Czeglédi Zsolt

Semjén Zsolt elmondta azt is, hogy a Kárpát-medencében felújítottak háromezernyolcszáz templomot, felépítettek kétszáz újat

és egyikből sem lesz se mecset, se bevásárlóközpont.

Kiemelte, felújítottak továbbá kétezerkétszáz plébániát és parókiát, négyszáz egyházi iskolát és négyszáz óvodát, amiből kétszáz vadonatúj. Hozzátette: az állami iskolákban minden második gyerek hit- és erkölcstant tanul állami finanszírozással, ha ehhez hozzászámolják az egyházi iskolákban eleve hittant tanulókat, akkor elmondható, hogy ma Magyarországon milliónyi gyerek részesülhet államilag finanszírozott módon hitoktatásban és több százezer gyerek járhat egyházi iskolába.

Ma Magyarországon a közoktatás húsz százaléka egyházi, a felsőoktatás tíz százaléka egyházi, a szociális ellátásnak több mint 50 százaléka egyházi, a gyerekvédelemben a nevelőszülői hálózatnak pedig 98 százaléka egyházi

- mondta a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: ez mutatja, milyen szerepe van az egyházi intézményeknek a magyar társadalomban, és mutatja az állampolgárok bizalmát az egyházi intézményekben.

Együtt vagyunk állam és egyház, mert egyszerre vagyunk polgárai a hazánknak, és tagjai az egyházunknak

- hangoztatta Semjén Zsolt.

A kisebbik kormánypárt elnöke a templomok felújításával kapcsolatban azt mondta, a műemléki megőrzésük túl azon, hogy a híveknek szakrális hely, a kulturális értékeket gyarapítja, és hozzájárul az identitás megőrzéséhez.

Az egyházak iránytűk és felkiáltójelek

Semjén Zsolt szimbolikusnak nevezte, ahogy "Hajdúdorogon szoros egységben van a város és a templom élete". A politikus szerint ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a mai Európai Unióban "keresztény identitásunk támadás alatt van". Különösen fontosnak nevezte, hogy magyar és európai identitásunk védelmében

kiálljunk a kereszténység mellett, megújítsuk templomainkat, amelyek iránytűk és felkiáltójelek. 

Hozzátette:

ilyen támadás ma a mainstream ideológiában keresztény gyökereink megtagadása, és az iszlám inváziónak való behódolás.

Kiemelte, 

fontos tudatosítani, hogy keresztény civilizációnk alapját jelentő személy fogalma - amin az emberi jogok alapulnak - a keresztény teológiából ered.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita a székesegyház megáldásakor azt mondta, a "gyermekeket be kell vezetni a templomba, hogy iránytű és útmutató legyen". Az egyház egységben van Istennel - mondta a metropolita, aki beszédében az egyházat Krisztus titokzatos testének nevezte. Szavai szerint akkor lesz a templom élő, ha "a mi életünk is templommá válik". Kocsis Fülöp a székesegyház megáldásakor felidézte a hajdúdorogi görögkatolikusok történetét, akik "példaképei a görögkatolikusoknak az egész Kárpát-medencében".

  • Hajdúdorog görögkatolikus temploma, a főegyházmegye első székesegyháza több mint egy évig tartó, átfogó felújítás után várja a híveket, akik vasárnap körmenettel tisztelegtek templomuk előtt.
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.