Pesti Srácok

Északi Áramlat: hol van a felelősségre vonás?

Az Északi Áramlat - 1 gázvezeték építése a Balti tengeren
Ha nem ellenőriznék a GIUK-átjárót, akár az Északi Áramlat felrobbantásához hasonló szabotázsakciók valósulnának meg az Atlanti-óceánon vagy akár a Földközi-tengeren. Fotó: MTI

Újabb felmérést készített a Századvég. A közvéleménykutatásból kiderült, hogy az európaiak kétharmadát felháborítja, hogy nem vonják felelősségre az Északi Áramlat robbantásának elkövetőjét.

Amint arra a Századvég legújabb kutatásában rámutat, az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatos közvélemény az uniós polgárok között erősen megosztott. A véleménnyel rendelkezők fele az oroszokat teszi felelőssé a támadásért, különösen Lengyelországban, valamint a balti és skandináv országokban dominál ez az álláspont. Ugyanakkor öt tagállamban legalább relatív többség az Egyesült Államokat valószínűsíti, míg az ukrán szerep lehetősége, amelyet több elemzés és cikk is felvetett, a vélemények szerint jelentős figyelmet kap. Egyetlen országban sem alakult ki konszenzus az ukrán érintettség kérdésében, azonban az adatok szerint a lakosság közel ötöde őket teszi felelőssé a robbantásért, így az ukrán felelősség lehetősége továbbra is élénk vitát vált ki az EU-ban.

Felmérés az Északi Áramlat felrobbantásáról
Felmérés az Északi Áramlat felrobbantásáról

Az európaiakat különösen aggasztja, hogy az EU kritikus infrastruktúrája elleni történelmi léptékű terrorakciónak még mindig nincs hivatalos felelőse: a kutatás szerint az uniós polgárok közel kétharmada tartja elfogadhatatlannak a nyomozás elhúzódását.

A hosszú vizsgálati idő lehetővé tette, hogy számos, gyakran politikailag motivált elmélet terjedjen, így az európaiak véleménye az elkövetőről megosztottá vált. A véleménnyel rendelkezők fele az oroszokat, 21 százalékuk az amerikaiakat, míg 19 százalék az ukránokat teszi felelőssé a robbantásért, ami rámutat: az ukrán érintettség lehetősége a közvéleményben jelentős figyelmet kap, és az EU-ban továbbra is élénk vita tárgyát képezi.

Konteók és álhírek az Északi Áramlat körül

Az információhiány és a hivatalos magyarázat elmaradása teret engedett alternatív narratíváknak, amelyek a politikai érdekek mentén torzíthatják a közvélemény percepcióját. Az első időszakban a nyilvánosság az orosz felelősséget hangsúlyozó cikkekkel találkozott, majd az amerikai adminisztráció egyes nyilatkozatai az Egyesült Államokra irányították a gyanút. Ugyanakkor több cikk és elemzés felvetette, hogy ukrán civilekből és katonákból álló csapat hajthatta végre a robbantást, és az ukrán vezetés részvétele sem zárható ki teljesen.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!