Pesti Srácok

Északi Áramlat: hol van a felelősségre vonás?

Az Északi Áramlat - 1 gázvezeték építése a Balti tengeren
Ha nem ellenőriznék a GIUK-átjárót, akár az Északi Áramlat felrobbantásához hasonló szabotázsakciók valósulnának meg az Atlanti-óceánon vagy akár a Földközi-tengeren. Fotó: MTI

Újabb felmérést készített a Századvég. A közvéleménykutatásból kiderült, hogy az európaiak kétharmadát felháborítja, hogy nem vonják felelősségre az Északi Áramlat robbantásának elkövetőjét.

Amint arra a Századvég legújabb kutatásában rámutat, az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatos közvélemény az uniós polgárok között erősen megosztott. A véleménnyel rendelkezők fele az oroszokat teszi felelőssé a támadásért, különösen Lengyelországban, valamint a balti és skandináv országokban dominál ez az álláspont. Ugyanakkor öt tagállamban legalább relatív többség az Egyesült Államokat valószínűsíti, míg az ukrán szerep lehetősége, amelyet több elemzés és cikk is felvetett, a vélemények szerint jelentős figyelmet kap. Egyetlen országban sem alakult ki konszenzus az ukrán érintettség kérdésében, azonban az adatok szerint a lakosság közel ötöde őket teszi felelőssé a robbantásért, így az ukrán felelősség lehetősége továbbra is élénk vitát vált ki az EU-ban.

Felmérés az Északi Áramlat felrobbantásáról
Felmérés az Északi Áramlat felrobbantásáról

Az európaiakat különösen aggasztja, hogy az EU kritikus infrastruktúrája elleni történelmi léptékű terrorakciónak még mindig nincs hivatalos felelőse: a kutatás szerint az uniós polgárok közel kétharmada tartja elfogadhatatlannak a nyomozás elhúzódását.

A hosszú vizsgálati idő lehetővé tette, hogy számos, gyakran politikailag motivált elmélet terjedjen, így az európaiak véleménye az elkövetőről megosztottá vált. A véleménnyel rendelkezők fele az oroszokat, 21 százalékuk az amerikaiakat, míg 19 százalék az ukránokat teszi felelőssé a robbantásért, ami rámutat: az ukrán érintettség lehetősége a közvéleményben jelentős figyelmet kap, és az EU-ban továbbra is élénk vita tárgyát képezi.

Konteók és álhírek az Északi Áramlat körül

Az információhiány és a hivatalos magyarázat elmaradása teret engedett alternatív narratíváknak, amelyek a politikai érdekek mentén torzíthatják a közvélemény percepcióját. Az első időszakban a nyilvánosság az orosz felelősséget hangsúlyozó cikkekkel találkozott, majd az amerikai adminisztráció egyes nyilatkozatai az Egyesült Államokra irányították a gyanút. Ugyanakkor több cikk és elemzés felvetette, hogy ukrán civilekből és katonákból álló csapat hajthatta végre a robbantást, és az ukrán vezetés részvétele sem zárható ki teljesen.

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.