Lavrov a nyugati sajtónak: Moszkva nem mondott le a budapesti békecsúcsról
Fotó: Szergej Bobilev
Még mindig lehetséges, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök találkozzon Budapesten - jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója csütörtökön a Junasev Live című Telegram-csatornán. Az is kiderült, hogy a dátumról még nem döntöttek, de a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok folytatódnak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter írásos interjút adott szerdán a Corriere della Sera című olasz lapnak, és ebben hangsúlyozta, hogy Moszkva kész a budapesti orosz-amerikai csúcstalálkozóra, ha az az alaszkai megbeszélések eredményein fog alapulni. A tárcavezető hozzátette, hogy dátumról még nem döntöttek, de a két ország közötti kapcsolatok folytatódnak. Az interjú szövegét csak az orosz diplomáciai tárca közölte le csütörtökön teljes terjedelemben, mert a Corriere della Serával vitája keletkezett a publikálással kapcsolatban.
Az orosz külügyminisztérium szerint az olasz lap arra hivatkozva tagadta meg a Lavrov-interjú közlését, hogy a miniszter szavai "túl sok vitatható állítást tartalmaznak, amelyeket ellenőrizni vagy tisztázni kell, így közzétételük túllépné a észszerűség határait" . Ezt a moszkvai külügyminisztérium cenzúrának nevezte. A Corriere válaszközleményében azt írta, hogy az előre elküldött kérdésekre egy vádakkal és propagandisztikus állításokkal teli végtelen szöveget kapott, és arra vonatkozó kérését, hogy valódi interjút készíthessen, amelyben módja volna vitatni azokat a pontokat, amelyeket mélyebben meg akar vizsgálni, a minisztérium kategorikusan elutasította.
A lap közölte, hogy ha Lavrov bármikor kész lesz "a szabad és független újságírás szabályai szerint interjút adni", akkor rendelkezésére fog állni. Lavrov az orosz külügyminisztérium által közölt interjúszöveg szerint Donald Trump amerikai elnök bizonyos nem hivatalos közlések alapján döntött a budapesti találkozó elhalasztásáról.
Hogy honnan és kitől származnak azok a fű alatti jelentések, amelyek után az amerikai vezető elhalasztotta vagy lemondta a budapesti csúcstalálkozót, nem tudom. De én a tényekre támaszkodva vázoltam fel önöknek az események menetét, és ezekért a tényekért felelősséget vállalok. És nem akarok reagálni azon nyíltan hamis állításokra, amelyek szerint "Oroszország nem áll készen a tárgyalásokra", valamint hogy "semmivé váltak" az anchorage-i eredmények"
- hangsúlyozta Lavrov. Az orosz külügyminiszter az anchorage-i megegyezéseket fontos mérföldkőnek nevezte az ukrajnai tartós béke megteremtésének útján, "a Barack Obama (volt amerikai elnök) kormánya által 2014 februárjában Kijevben megszervezett véres, alkotmányellenes államcsíny következményeinek felszámolása révén". Szerinte az alaszkai megállapodások a kialakult realitásokon alapulnak, és összecsengenek az orosz elnök által tavaly júniusban támasztott feltételekkel az ukrajnai válság igazságos és tartós rendezésével kapcsolatban.
Úgy értékeljük, hogy ezeket a feltételeket Donald Trump kormánya meghallotta és elfogadta, egyebek között nyilvánosan is, elsősorban ami az Ukrajna NATO-tagságának elfogadhatatlanságát illeti, mert az stratégiai katonai fenyegetést jelentene Oroszország számára, közvetlenül a határain. Washington azt is nyíltan elismerte, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a területi kérdést az országunk öt történelmi régiójában megtartott népszavazások eredményei ismeretében, hiszen ezeknek a régióknak a lakói egyértelműen kiálltak az önrendelkezés és az Oroszországgal való újraegyesítés mellett, szemben a kijevi rezsimmel, amely "nem embereknek", csupán "lényeknek vagy terroristáknak tekinti őket"
- érvelt Lavrov.
Moszkva továbbra is válaszra vár
A miniszter közölte, hogy az amerikai koncepció, amelyet egy héttel Anchorage előtt Trump különmegbízottja, Steven Witkoff ismertetett Moszkvában, éppen a biztonság és a területi realitások témája köré épült. Putyin Alaszkában közölte Trumppal, hogy Moszkva kész ezt alapul venni, és "javasolt egy olyan konkrét lépést", amely megnyitja az utat a gyakorlati megvalósítás előtt. Az amerikai vezető azt válaszolta, hogy konzultálnia kell, azonban a következő napon Washingtonban az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott találkozója után az orosz fél nem kapta meg a várt visszajelzést. Lavrov elmondta, hogy nem kapott választ akkor sem, amikor szeptemberben New Yorkban amerikai hivatali kollégájával, Marco Rubioval tárgyalt, pedig emlékeztette őt arra, hogy Moszkva továbbra is válaszra vár.
Annak érdekében, hogy segíthessünk amerikai kollégáinknak abban, hogy elhatározásra jussanak a saját elképzelésük ügyében, az alaszkai megállapodásokat nem hivatalos dokumentumba foglaltuk, és továbbítottuk Washingtonnak. Néhány nappal később Trump kérésére telefonon beszélt Putyinnal, és megegyeztek, hogy Budapesten találkoznak, miután előzetesen gondosan előkészítették a csúcstalálkozót. Nem volt kétséges, hogy az anchorage-i megállapodásokról lesz szó. Pár nap múlva telefonon beszéltünk Rubióval, majd Washington - miután a beszélgetést konstruktívnak minősítette (ez valóban gyakorlatias és hasznos volt) - közölte, hogy a beszélgetés után nincs szükség személyes találkozóra az amerikai és az orosz külügyminiszter között a magas szintű kapcsolat előkészítése érdekében"
- írta Lavrov. Az amerikai elnök az orosz hivatali partnerével október 16-án lefolytatott telefonbeszélgetés után jelentette be, hogy csúcstalálkozó lesz a magyar fővárosban. Ezt később határozatlan időre elhalasztották, mert a felek nem tudtak jelentősebb megállapodásra jutni az ukrajnai konfliktus rendezéséről.
- Moszkva és Washington egyaránt azt jelezte, hogy a találkozót akkor fogják megrendezni, amikor kialakulnak az ehhez szükséges feltételek.
