Orbán Viktor és Nagy Elek bejelentette: 11 pontos gazdasági megállapodás született

Bemutatták a kormány és a kamara közötti legújabb, 11 pontból álló gazdasági megállapodást, amely jelentős adócsökkentéseket és adminisztratív könnyítéseket tartalmaz, és a magyar vállalkozások versenyképességének javítását célozza. Orbán Viktor és Nagy Elek sajtónyilatkozatot tett.
A miniszterelnök és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke közös sajtónyilatkozatot tett 2025. november 17-én, hétfőn délelőtt. Orbán Viktor és Nagy Elek bemutatták a kormány és a kamara közötti legújabb, 11 pontból álló gazdasági megállapodást, amely jelentős adócsökkentéseket és adminisztratív könnyítéseket tartalmaz, és a magyar vállalkozások versenyképességének javítását célozza.

A csomag 80-90 milliárd forintos könnyítést jelent 2026-ban, több évre vetítve pedig a hatása meghaladja a 100 milliárd forintot. A miniszterelnök jelezte: a megállapodás része annak a nemzeti gazdaságpolitikai iránynak, amelyre a kormány a háborús geopolitikai kihívások közepette épít.
Orbán Viktor a gazdasági együttműködés hátteréről
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Európa egyre inkább háborús gazdasági pályára áll, melynek része Ukrajna uniós tagságának előkészítése, az ukrán hadsereg EU-s finanszírozása, és az uniós költségvetés átalakítása. Magyarország ezzel szemben nemzeti gazdaságpolitikát épít, amely a termelést, beruházásokat és a vállalkozások megerősítését helyezi középpontba.
A megállapodás célja, hogy a magyar vállalkozások könnyebben boldoguljanak, csökkenjenek az adó- és adminisztrációs terhek, miközben a kamara közvetlen szerepet kap a gazdaság irányításában.
Nagy Elek úgy fogalmazott: „Egy repülőgépen két pilóta van – az egyik navigál, a másik vezeti a gépet. A kormány és a kamara együtt vezeti a magyar gazdaságot.”
A 11 pont részletesen – Gazdasági intézkedések magyar vállalkozásoknak
- Alanyi áfamentesség határának emelése
A jelenlegi 12 millió forintos értékhatárt 2026-tól 20 millió forintra emelik, és a következő években további emelések várhatók. Ez jelentős könnyítést ad a mikro- és kisvállalkozások számára. - Átalányadózók költséghányadának növelése
2027-ben 50%-ra emelkedik az átalányadózók költséghányada. A 2028-as szint még egyeztetés alatt áll, de további növekedés várható. - Főállású egyéni vállalkozók szocho-alapjának csökkentése
Ez közvetlenül csökkenti a vállalkozói terheket, ezzel javítva a likviditásukat. - A kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítése
Több vállalkozás számára válik elérhetővé az egyszerűbb és kedvezőbb adózási forma. - 100 millió forintos adókedvezmény zöld beruházásokra
Kiemelt cél a környezeti károk helyreállítása és a fenntartható fejlesztések ösztönzése, ami a vállalati zöldátállást támogatja. - Adókedvezmények az energiaellátók számára
Az energetikai infrastruktúra korszerűsítésére adókedvezményt biztosítanak, hogy fenntarthatóbb és hatékonyabb legyen az energiaellátás. - Kiskereskedelmi adó sávhatárainak valorizálása
A sávok emelkednek, miközben az adókulcsok változatlanok maradnak. Ez 3500 kiskereskedelmi vállalkozásnak jelent könnyítést. - Az üzemanyag jövedéki adójának emelése fél évvel eltolva
Bár a kormány korábban tervezte a jövedéki adó növelését, a kamara kérésére ezt 6 hónappal elhalasztják. Ennek 20 milliárd forintos költségvetési hatása lesz, amit vállal a kormány. - A társasági adó (TAO) előleg határértékének emelése
5 millió forintról 20 millió forintra emelik, ami 20 ezer céget érint pozitívan, csökkentve adminisztrációs kötelezettségeiket. - Mikrogazdálkodók beszámolási értékhatárának növelése
Ez 10 ezer mikrovállalkozás adminisztratív terheit csökkenti, egyszerűsítve az éves zárást. - Egyéni vállalkozók számára speciális egyszerűsítés
80 ezer egyéni vállalkozónál a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, a szocho-bevallás pedig negyedévesre módosul, csökkentve a gyakoriságot és a bürokráciát.
A csomag finanszírozása – Bankokra háruló különadó emelés
A kormányfő elismerte: a gazdaság teherbíró képessége korlátozott, ezért a fedezetet a banki különadók megemeléséből biztosítják. Bár ez vitákat szül a bankszektorral, a kormány célja, hogy a termelést ösztönözze, és a pénzügyi szektor terheit a gazdasági szükségletekhez igazítsa.
Gazdaságirányítás – Új jogköröket kaphat a kamara
Orbán Viktor bejelentette: a kormány és a kamara tárgyalásokat folytat arról, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konkrét gazdaságirányítási jogköröket kapjon. A cél, hogy a gazdasági döntésekben közvetlenül részt vegyen a kamara is.
Ez az együttműködés kiterjedhet például az egyablakos ügyintézés rendszerének kialakítására is, amely jelentősen gyorsíthatja a vállalkozások adminisztrációs folyamatait.
A jövő: harmadik gazdasági akcióterv jön
Orbán Viktor előrevetítette, hogy a kormány dolgozik a harmadik gazdasági akcióterven is. Az első a 3%-os fix kamatozású KKV-hitelcsomag volt, a második a most bejelentett 11 pontos, 80 milliárdos könnyítő csomag. A harmadik csomag tartalmáról egyelőre nem árult el részleteket, de újabb célzott intézkedések várhatók.