Pesti Srácok

Orbán Viktor és Nagy Elek bejelentette: 11 pontos gazdasági megállapodás született

Orbán Viktor és Nagy Elek bejelentette: 11 pontos gazdasági megállapodás született
Orbán Viktor és Nagy Elek (Fotó: MW/Kurucz Árpád)

Bemutatták a kormány és a kamara közötti legújabb, 11 pontból álló gazdasági megállapodást, amely jelentős adócsökkentéseket és adminisztratív könnyítéseket tartalmaz, és a magyar vállalkozások versenyképességének javítását célozza. Orbán Viktor és Nagy Elek sajtónyilatkozatot tett.

A miniszterelnök és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke közös sajtónyilatkozatot tett 2025. november 17-én, hétfőn délelőtt. Orbán Viktor és Nagy Elek bemutatták a kormány és a kamara közötti legújabb, 11 pontból álló gazdasági megállapodást, amely jelentős adócsökkentéseket és adminisztratív könnyítéseket tartalmaz, és a magyar vállalkozások versenyképességének javítását célozza.

Orbán Viktor és Nagy Elek mutatták be a vállalkozás élénkítő csomagot.

A csomag 80-90 milliárd forintos könnyítést jelent 2026-ban, több évre vetítve pedig a hatása meghaladja a 100 milliárd forintot. A miniszterelnök jelezte: a megállapodás része annak a nemzeti gazdaságpolitikai iránynak, amelyre a kormány a háborús geopolitikai kihívások közepette épít.

Orbán Viktor a gazdasági együttműködés hátteréről

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Európa egyre inkább háborús gazdasági pályára áll, melynek része Ukrajna uniós tagságának előkészítése, az ukrán hadsereg EU-s finanszírozása, és az uniós költségvetés átalakítása. Magyarország ezzel szemben nemzeti gazdaságpolitikát épít, amely a termelést, beruházásokat és a vállalkozások megerősítését helyezi középpontba.

A megállapodás célja, hogy a magyar vállalkozások könnyebben boldoguljanak, csökkenjenek az adó- és adminisztrációs terhek, miközben a kamara közvetlen szerepet kap a gazdaság irányításában.

Nagy Elek úgy fogalmazott:Egy repülőgépen két pilóta van – az egyik navigál, a másik vezeti a gépet. A kormány és a kamara együtt vezeti a magyar gazdaságot.

A 11 pont részletesen – Gazdasági intézkedések magyar vállalkozásoknak

  1.  Alanyi áfamentesség határának emelése
    A jelenlegi 12 millió forintos értékhatárt 2026-tól 20 millió forintra emelik, és a következő években további emelések várhatók. Ez jelentős könnyítést ad a mikro- és kisvállalkozások számára.
  2.  Átalányadózók költséghányadának növelése
    2027-ben 50%-ra emelkedik az átalányadózók költséghányada. A 2028-as szint még egyeztetés alatt áll, de további növekedés várható.
  3.  Főállású egyéni vállalkozók szocho-alapjának csökkentése
    Ez közvetlenül csökkenti a vállalkozói terheket, ezzel javítva a likviditásukat.
  4.  A kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítése
    Több vállalkozás számára válik elérhetővé az egyszerűbb és kedvezőbb adózási forma.
  5.  100 millió forintos adókedvezmény zöld beruházásokra
    Kiemelt cél a környezeti károk helyreállítása és a fenntartható fejlesztések ösztönzése, ami a vállalati zöldátállást támogatja.
  6.  Adókedvezmények az energiaellátók számára
    Az energetikai infrastruktúra korszerűsítésére adókedvezményt biztosítanak, hogy fenntarthatóbb és hatékonyabb legyen az energiaellátás.
  7.  Kiskereskedelmi adó sávhatárainak valorizálása
    A sávok emelkednek, miközben az adókulcsok változatlanok maradnak. Ez 3500 kiskereskedelmi vállalkozásnak jelent könnyítést.
  8.  Az üzemanyag jövedéki adójának emelése fél évvel eltolva
    Bár a kormány korábban tervezte a jövedéki adó növelését, a kamara kérésére ezt 6 hónappal elhalasztják. Ennek 20 milliárd forintos költségvetési hatása lesz, amit vállal a kormány.
  9.  A társasági adó (TAO) előleg határértékének emelése
    5 millió forintról 20 millió forintra emelik, ami 20 ezer céget érint pozitívan, csökkentve adminisztrációs kötelezettségeiket.
  10.  Mikrogazdálkodók beszámolási értékhatárának növelése
    Ez 10 ezer mikrovállalkozás adminisztratív terheit csökkenti, egyszerűsítve az éves zárást.
  11.  Egyéni vállalkozók számára speciális egyszerűsítés
    80 ezer egyéni vállalkozónál a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, a szocho-bevallás pedig negyedévesre módosul, csökkentve a gyakoriságot és a bürokráciát.

A csomag finanszírozása – Bankokra háruló különadó emelés

A kormányfő elismerte: a gazdaság teherbíró képessége korlátozott, ezért a fedezetet a banki különadók megemeléséből biztosítják. Bár ez vitákat szül a bankszektorral, a kormány célja, hogy a termelést ösztönözze, és a pénzügyi szektor terheit a gazdasági szükségletekhez igazítsa.

Gazdaságirányítás – Új jogköröket kaphat a kamara

Orbán Viktor bejelentette: a kormány és a kamara tárgyalásokat folytat arról, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konkrét gazdaságirányítási jogköröket kapjon. A cél, hogy a gazdasági döntésekben közvetlenül részt vegyen a kamara is.

Ez az együttműködés kiterjedhet például az egyablakos ügyintézés rendszerének kialakítására is, amely jelentősen gyorsíthatja a vállalkozások adminisztrációs folyamatait.

A jövő: harmadik gazdasági akcióterv jön

Orbán Viktor előrevetítette, hogy a kormány dolgozik a harmadik gazdasági akcióterven is. Az első a 3%-os fix kamatozású KKV-hitelcsomag volt, a második a most bejelentett 11 pontos, 80 milliárdos könnyítő csomag. A harmadik csomag tartalmáról egyelőre nem árult el részleteket, de újabb célzott intézkedések várhatók.

 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.