Pesti Srácok

Orbán Viktor és Nagy Elek bejelentette: 11 pontos gazdasági megállapodás született

Orbán Viktor és Nagy Elek bejelentette: 11 pontos gazdasági megállapodás született
Orbán Viktor és Nagy Elek (Fotó: MW/Kurucz Árpád)

Bemutatták a kormány és a kamara közötti legújabb, 11 pontból álló gazdasági megállapodást, amely jelentős adócsökkentéseket és adminisztratív könnyítéseket tartalmaz, és a magyar vállalkozások versenyképességének javítását célozza. Orbán Viktor és Nagy Elek sajtónyilatkozatot tett.

A miniszterelnök és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke közös sajtónyilatkozatot tett 2025. november 17-én, hétfőn délelőtt. Orbán Viktor és Nagy Elek bemutatták a kormány és a kamara közötti legújabb, 11 pontból álló gazdasági megállapodást, amely jelentős adócsökkentéseket és adminisztratív könnyítéseket tartalmaz, és a magyar vállalkozások versenyképességének javítását célozza.

Orbán Viktor és Nagy Elek mutatták be a vállalkozás élénkítő csomagot.

A csomag 80-90 milliárd forintos könnyítést jelent 2026-ban, több évre vetítve pedig a hatása meghaladja a 100 milliárd forintot. A miniszterelnök jelezte: a megállapodás része annak a nemzeti gazdaságpolitikai iránynak, amelyre a kormány a háborús geopolitikai kihívások közepette épít.

Orbán Viktor a gazdasági együttműködés hátteréről

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Európa egyre inkább háborús gazdasági pályára áll, melynek része Ukrajna uniós tagságának előkészítése, az ukrán hadsereg EU-s finanszírozása, és az uniós költségvetés átalakítása. Magyarország ezzel szemben nemzeti gazdaságpolitikát épít, amely a termelést, beruházásokat és a vállalkozások megerősítését helyezi középpontba.

A megállapodás célja, hogy a magyar vállalkozások könnyebben boldoguljanak, csökkenjenek az adó- és adminisztrációs terhek, miközben a kamara közvetlen szerepet kap a gazdaság irányításában.

Nagy Elek úgy fogalmazott:Egy repülőgépen két pilóta van – az egyik navigál, a másik vezeti a gépet. A kormány és a kamara együtt vezeti a magyar gazdaságot.

A 11 pont részletesen – Gazdasági intézkedések magyar vállalkozásoknak

  1.  Alanyi áfamentesség határának emelése
    A jelenlegi 12 millió forintos értékhatárt 2026-tól 20 millió forintra emelik, és a következő években további emelések várhatók. Ez jelentős könnyítést ad a mikro- és kisvállalkozások számára.
  2.  Átalányadózók költséghányadának növelése
    2027-ben 50%-ra emelkedik az átalányadózók költséghányada. A 2028-as szint még egyeztetés alatt áll, de további növekedés várható.
  3.  Főállású egyéni vállalkozók szocho-alapjának csökkentése
    Ez közvetlenül csökkenti a vállalkozói terheket, ezzel javítva a likviditásukat.
  4.  A kisvállalati adóra jogosultak körének kiszélesítése
    Több vállalkozás számára válik elérhetővé az egyszerűbb és kedvezőbb adózási forma.
  5.  100 millió forintos adókedvezmény zöld beruházásokra
    Kiemelt cél a környezeti károk helyreállítása és a fenntartható fejlesztések ösztönzése, ami a vállalati zöldátállást támogatja.
  6.  Adókedvezmények az energiaellátók számára
    Az energetikai infrastruktúra korszerűsítésére adókedvezményt biztosítanak, hogy fenntarthatóbb és hatékonyabb legyen az energiaellátás.
  7.  Kiskereskedelmi adó sávhatárainak valorizálása
    A sávok emelkednek, miközben az adókulcsok változatlanok maradnak. Ez 3500 kiskereskedelmi vállalkozásnak jelent könnyítést.
  8.  Az üzemanyag jövedéki adójának emelése fél évvel eltolva
    Bár a kormány korábban tervezte a jövedéki adó növelését, a kamara kérésére ezt 6 hónappal elhalasztják. Ennek 20 milliárd forintos költségvetési hatása lesz, amit vállal a kormány.
  9.  A társasági adó (TAO) előleg határértékének emelése
    5 millió forintról 20 millió forintra emelik, ami 20 ezer céget érint pozitívan, csökkentve adminisztrációs kötelezettségeiket.
  10.  Mikrogazdálkodók beszámolási értékhatárának növelése
    Ez 10 ezer mikrovállalkozás adminisztratív terheit csökkenti, egyszerűsítve az éves zárást.
  11.  Egyéni vállalkozók számára speciális egyszerűsítés
    80 ezer egyéni vállalkozónál a NAV automatikusan elvégzi a biztosítottak bejelentését, a szocho-bevallás pedig negyedévesre módosul, csökkentve a gyakoriságot és a bürokráciát.

A csomag finanszírozása – Bankokra háruló különadó emelés

A kormányfő elismerte: a gazdaság teherbíró képessége korlátozott, ezért a fedezetet a banki különadók megemeléséből biztosítják. Bár ez vitákat szül a bankszektorral, a kormány célja, hogy a termelést ösztönözze, és a pénzügyi szektor terheit a gazdasági szükségletekhez igazítsa.

Gazdaságirányítás – Új jogköröket kaphat a kamara

Orbán Viktor bejelentette: a kormány és a kamara tárgyalásokat folytat arról, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konkrét gazdaságirányítási jogköröket kapjon. A cél, hogy a gazdasági döntésekben közvetlenül részt vegyen a kamara is.

Ez az együttműködés kiterjedhet például az egyablakos ügyintézés rendszerének kialakítására is, amely jelentősen gyorsíthatja a vállalkozások adminisztrációs folyamatait.

A jövő: harmadik gazdasági akcióterv jön

Orbán Viktor előrevetítette, hogy a kormány dolgozik a harmadik gazdasági akcióterven is. Az első a 3%-os fix kamatozású KKV-hitelcsomag volt, a második a most bejelentett 11 pontos, 80 milliárdos könnyítő csomag. A harmadik csomag tartalmáról egyelőre nem árult el részleteket, de újabb célzott intézkedések várhatók.

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)