Pesti Srácok

Wittner Mária hagyatéka a Terror Háza Múzeumban - az 1956-os forradalmár öröksége hazaérkezett

Wittner Mária hagyatéka a Terror Háza Múzeumban - az 1956-os forradalmár öröksége hazaérkezett
Fotó: Purger Tamás

A Terror Háza Múzeum Wittner Mária, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ikonikus alakjának hagyatékával gazdagodott kedden. A forradalmár ötezer tételből álló jelentős gyűjteménye került hozzájuk, amely személyes tárgyakat, politikai iratokat és dokumentumokat foglal magában.

A Terror Háza Múzeum Wittner Mária, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ikonikus alakjának hagyatékával gazdagodott kedden. Az intézmény sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Miniszterelnökség közreműködésével közel ötezer tételből álló jelentős gyűjtemény került hozzájuk, amely személyes tárgyakat, politikai iratokat és dokumentumokat foglal magában. A digitalizálás és egy tervezett kiállítás révén az örökség széles körben elérhetővé válik a nyilvánosság számára.

WITTNER Mária; NYITRAI Zsolt
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója szerint Wittner Mária élettörténete erőt ad a fiataloknak. Fotó: MTI/ Purger Tamás

Wittner Mária méltatása

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta a hagyaték fontosságát: „Wittner Máriában egy olyan történelmi hőst ismertünk meg, akinek egész élete 1956-ról, a szabadságharcról és a magyarság ügyéről szólt. A gyűjtemény digitalizálása együttműködésben zajlik más intézményekkel, ahol további Wittnerhez köthető tárgyak találhatók. A főigazgató nagy megtiszteltetésnek és egyben kötelezettségnek nevezte a hagyaték átvételét.

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és országgyűlési képviselője emlékeztetett a történelmi párhuzamra: pontosan 69 évvel ezelőtt, 1956. november 4-én verték le a forradalmat, és ugyanezen a napon sérült meg Wittner Mária. Ezt követte emigrációja, 13 év börtön és közel nyolc hónap a siralomházban, ahonnan 1970-ben szabadult. Wittner Mária hagyatéka most hazaérkezett – fogalmazott Németh, kiemelve, hogy a forradalmár az 1956-os események egyik legnagyobb áldozata volt. Hozzátette: bár leverték a szabadságharcot, az első szeget mégis mi vertük be a kommunizmus koporsójába. A politikus óva intett a birodalmi törekvésektől, és Wittner üzenetét a zászló továbbvitelére buzdított, különösen a közelgő 70. évforduló fényében.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója szerint Wittner élettörténete erőt ad a fiataloknak: 

A szabadságot nem adják ingyen, és nem magától értetődő egy ország függetlensége

 - mondta. Kiemelte, hogy a múzeumi kiállítás segíthet a nemzedékeknek megérteni a kitartás és szuverenitás értékét.

 

A hagyaték tartalma és feldolgozása

A Terror Háza Múzeumhoz került ötezer tétel között szerepelnek:

  • Börtönévek alatt keletkezett levelezések
  • Személyes és politikai levelek, dokumentumok
  • Emléktárgyak, dísztárgyak, oklevelek és emlékérmek
  • Festmények és könyvek

A dokumentumok feldolgozása már megkezdődött, a digitalizálás pedig mindenki számára hozzáférhetővé teszi az anyagot. Wittner Mária a rendszerváltás után, haláláig (2022. szeptember 14-én, 85 éves korában) az 1956-os forradalom lelkiismereteként ápolta bajtársai emlékét, és átélhetővé tette a történelmet a fiatalabb generációk számára. 2006 és 2014 között Fidesz-képviselőként is tevékenykedett.

Történelmi kontextus: Wittner Mária élete

Wittner Mária az 1956-os forradalomban aktív szabadságharcosként sérült meg november 4-én. Kivégzésétől csupán egy hajszál választotta el, mégis túlélte a megtorlást. Élete szimbóluma a magyar függetlenségnek és a kommunizmus elleni ellenállásnak. A hagyaték átadása erősíti a Terror Háza Múzeum szerepét az 1956-os örökség megőrzésében.

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.