Pesti Srácok

Wittner Mária hagyatéka a Terror Háza Múzeumban - az 1956-os forradalmár öröksége hazaérkezett

Wittner Mária hagyatéka a Terror Háza Múzeumban - az 1956-os forradalmár öröksége hazaérkezett
Fotó: Purger Tamás

A Terror Háza Múzeum Wittner Mária, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ikonikus alakjának hagyatékával gazdagodott kedden. A forradalmár ötezer tételből álló jelentős gyűjteménye került hozzájuk, amely személyes tárgyakat, politikai iratokat és dokumentumokat foglal magában.

A Terror Háza Múzeum Wittner Mária, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ikonikus alakjának hagyatékával gazdagodott kedden. Az intézmény sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Miniszterelnökség közreműködésével közel ötezer tételből álló jelentős gyűjtemény került hozzájuk, amely személyes tárgyakat, politikai iratokat és dokumentumokat foglal magában. A digitalizálás és egy tervezett kiállítás révén az örökség széles körben elérhetővé válik a nyilvánosság számára.

WITTNER Mária; NYITRAI Zsolt
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója szerint Wittner Mária élettörténete erőt ad a fiataloknak. Fotó: MTI/ Purger Tamás

Wittner Mária méltatása

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta a hagyaték fontosságát: „Wittner Máriában egy olyan történelmi hőst ismertünk meg, akinek egész élete 1956-ról, a szabadságharcról és a magyarság ügyéről szólt. A gyűjtemény digitalizálása együttműködésben zajlik más intézményekkel, ahol további Wittnerhez köthető tárgyak találhatók. A főigazgató nagy megtiszteltetésnek és egyben kötelezettségnek nevezte a hagyaték átvételét.

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és országgyűlési képviselője emlékeztetett a történelmi párhuzamra: pontosan 69 évvel ezelőtt, 1956. november 4-én verték le a forradalmat, és ugyanezen a napon sérült meg Wittner Mária. Ezt követte emigrációja, 13 év börtön és közel nyolc hónap a siralomházban, ahonnan 1970-ben szabadult. Wittner Mária hagyatéka most hazaérkezett – fogalmazott Németh, kiemelve, hogy a forradalmár az 1956-os események egyik legnagyobb áldozata volt. Hozzátette: bár leverték a szabadságharcot, az első szeget mégis mi vertük be a kommunizmus koporsójába. A politikus óva intett a birodalmi törekvésektől, és Wittner üzenetét a zászló továbbvitelére buzdított, különösen a közelgő 70. évforduló fényében.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója szerint Wittner élettörténete erőt ad a fiataloknak: 

A szabadságot nem adják ingyen, és nem magától értetődő egy ország függetlensége

 - mondta. Kiemelte, hogy a múzeumi kiállítás segíthet a nemzedékeknek megérteni a kitartás és szuverenitás értékét.

 

A hagyaték tartalma és feldolgozása

A Terror Háza Múzeumhoz került ötezer tétel között szerepelnek:

  • Börtönévek alatt keletkezett levelezések
  • Személyes és politikai levelek, dokumentumok
  • Emléktárgyak, dísztárgyak, oklevelek és emlékérmek
  • Festmények és könyvek

A dokumentumok feldolgozása már megkezdődött, a digitalizálás pedig mindenki számára hozzáférhetővé teszi az anyagot. Wittner Mária a rendszerváltás után, haláláig (2022. szeptember 14-én, 85 éves korában) az 1956-os forradalom lelkiismereteként ápolta bajtársai emlékét, és átélhetővé tette a történelmet a fiatalabb generációk számára. 2006 és 2014 között Fidesz-képviselőként is tevékenykedett.

Történelmi kontextus: Wittner Mária élete

Wittner Mária az 1956-os forradalomban aktív szabadságharcosként sérült meg november 4-én. Kivégzésétől csupán egy hajszál választotta el, mégis túlélte a megtorlást. Élete szimbóluma a magyar függetlenségnek és a kommunizmus elleni ellenállásnak. A hagyaték átadása erősíti a Terror Háza Múzeum szerepét az 1956-os örökség megőrzésében.

 

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?