Pesti Srácok

Wittner Mária hagyatéka a Terror Háza Múzeumban - az 1956-os forradalmár öröksége hazaérkezett

Wittner Mária hagyatéka a Terror Háza Múzeumban - az 1956-os forradalmár öröksége hazaérkezett
Fotó: Purger Tamás

A Terror Háza Múzeum Wittner Mária, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ikonikus alakjának hagyatékával gazdagodott kedden. A forradalmár ötezer tételből álló jelentős gyűjteménye került hozzájuk, amely személyes tárgyakat, politikai iratokat és dokumentumokat foglal magában.

A Terror Háza Múzeum Wittner Mária, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ikonikus alakjának hagyatékával gazdagodott kedden. Az intézmény sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Miniszterelnökség közreműködésével közel ötezer tételből álló jelentős gyűjtemény került hozzájuk, amely személyes tárgyakat, politikai iratokat és dokumentumokat foglal magában. A digitalizálás és egy tervezett kiállítás révén az örökség széles körben elérhetővé válik a nyilvánosság számára.

WITTNER Mária; NYITRAI Zsolt
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója szerint Wittner Mária élettörténete erőt ad a fiataloknak. Fotó: MTI/ Purger Tamás

Wittner Mária méltatása

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta a hagyaték fontosságát: „Wittner Máriában egy olyan történelmi hőst ismertünk meg, akinek egész élete 1956-ról, a szabadságharcról és a magyarság ügyéről szólt. A gyűjtemény digitalizálása együttműködésben zajlik más intézményekkel, ahol további Wittnerhez köthető tárgyak találhatók. A főigazgató nagy megtiszteltetésnek és egyben kötelezettségnek nevezte a hagyaték átvételét.

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és országgyűlési képviselője emlékeztetett a történelmi párhuzamra: pontosan 69 évvel ezelőtt, 1956. november 4-én verték le a forradalmat, és ugyanezen a napon sérült meg Wittner Mária. Ezt követte emigrációja, 13 év börtön és közel nyolc hónap a siralomházban, ahonnan 1970-ben szabadult. Wittner Mária hagyatéka most hazaérkezett – fogalmazott Németh, kiemelve, hogy a forradalmár az 1956-os események egyik legnagyobb áldozata volt. Hozzátette: bár leverték a szabadságharcot, az első szeget mégis mi vertük be a kommunizmus koporsójába. A politikus óva intett a birodalmi törekvésektől, és Wittner üzenetét a zászló továbbvitelére buzdított, különösen a közelgő 70. évforduló fényében.

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója szerint Wittner élettörténete erőt ad a fiataloknak: 

A szabadságot nem adják ingyen, és nem magától értetődő egy ország függetlensége

 - mondta. Kiemelte, hogy a múzeumi kiállítás segíthet a nemzedékeknek megérteni a kitartás és szuverenitás értékét.

 

A hagyaték tartalma és feldolgozása

A Terror Háza Múzeumhoz került ötezer tétel között szerepelnek:

  • Börtönévek alatt keletkezett levelezések
  • Személyes és politikai levelek, dokumentumok
  • Emléktárgyak, dísztárgyak, oklevelek és emlékérmek
  • Festmények és könyvek

A dokumentumok feldolgozása már megkezdődött, a digitalizálás pedig mindenki számára hozzáférhetővé teszi az anyagot. Wittner Mária a rendszerváltás után, haláláig (2022. szeptember 14-én, 85 éves korában) az 1956-os forradalom lelkiismereteként ápolta bajtársai emlékét, és átélhetővé tette a történelmet a fiatalabb generációk számára. 2006 és 2014 között Fidesz-képviselőként is tevékenykedett.

Történelmi kontextus: Wittner Mária élete

Wittner Mária az 1956-os forradalomban aktív szabadságharcosként sérült meg november 4-én. Kivégzésétől csupán egy hajszál választotta el, mégis túlélte a megtorlást. Élete szimbóluma a magyar függetlenségnek és a kommunizmus elleni ellenállásnak. A hagyaték átadása erősíti a Terror Háza Múzeum szerepét az 1956-os örökség megőrzésében.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.