Az EKB elutasította, hogy Ursula rátehesse a kezét a befagyasztott orosz vagyonra
Fotó: Olivier Hoslet
Az Európai Központi Bank (EKB) bemutatott von der Leyenéknek, akik Ukrajnának újabb hatalmas pénzmennyiséget akarnak folyósítani. Az EKB feladata Ursuláék tervében az lett volna, hogy pénzügyi védőhálót nyújtson a brüsszeli több milliárd eurós "jóvátételi hitelhez", amelyet az Európai Bizottság (EB) a befagyasztott orosz vagyon terhére venne fel. Azonban az EKB a jegybank mandátumának megsértésére hivatkozva elutasította a brüsszeli tervet.
Korábban az EB elnöke, von der Leyen levelet küldött az uniós vezetőknek, amelyben bemutatta, hogy a bizottság mégis hogyan tervezi még több pénz Ukrajnában történő ömlesztését. A terv tartalmazta azt a három opciót, amely révén a tagállamok segítenének, hogy további milliárdokkal tartsák fent az ukrán korrupciós gépezetet. Az őrült ötletet Orbán Viktor egyből elutasította, majd őt követte az EKB, amely fontos szerepet játszott volna a Brüsszel által kiötlött finanszírozás megvalósításában.
Fotó: Ida Marie Odgaard
Azonban a Financial Times értesülései szerint az EKB megtagadta, hogy pénzügyi védőhálót nyújtson ahhoz a 140 milliárd eurós „jóvátételi hitelhez”, amelyet Brüsszel a befagyasztott orosz vagyon terhére venne fel.
A jegybank döntése nem jött jól a bizottságnak, ugyanis a védőháló fontos része lett volna a harmadik opció megvalósításnak.
EKB: a monetáris finanszírozás tilalma valósulna meg az EB javaslata alapján
Az EKB belső elemzése szerint a bizottsági javaslat sérti a jegybank mandátumát, mivel az uniós tagállamok állami garanciái mögé a központi banknak kellene végső hitelezőként beállnia.
Ez gyakorlatilag a kormányok közvetlen finanszírozását jelentené – egy olyan gyakorlatot, amelyet az EU-szerződések szigorúan tiltanak a monetáris finanszírozás tilalmára hivatkozva. A múltbeli tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ez könnyen inflációhoz és a jegybank hitelességének megingásához vezethet.
A bizottság azért kért volna EKB-hátteret, mert aggódtak amiatt, hogy válsághelyzetben a tagállamok nem tudnák gyorsan előteremteni a szükséges forrásokat, ami akár piaci feszültségeket is kiválthatna. Az EKB azonban egyértelművé tette: ilyen beavatkozás „nem jöhet szóba”.
Brüsszel így kénytelen lesz új megoldást kidolgozni, amely ideiglenes likviditási biztosítékkal védené ki annak a kockázatát, hogy a befagyasztott orosz pénzeket valamilyen geopolitikai fordulat miatt vissza kellene fizetni Moszkvának. Ez nem puszta elméleti lehetőség: az EU-ban egyre nagyobb a félelem, hogy az amerikai béketerv vagy egy Washington és Moszkva közötti megállapodás felülírhatja az uniós szankciókat.
