Szőlő utcai ügy: bántalmazási és korrupciós botrány a javítóintézetben - Összefoglaló és a gyanúsítottak szerepe - FRISSÍTVE!
A botrányt kirobbantó videó 10 éve készülhetett, rajta az látszik, hogy a későbbi megbízott igazgató leteper egy növendéket. Az igazgató letartóztatása azonban nem emiatt történt, hiszen az ügy elévült. (Illusztráció: greb a videóból)
Az újonnan letartóztatottak egyike, a volt megbízott igazgató szerint ő csak megfékezte az őrjöngő növendékeket. A több szálon gerjedő Szőlő utcai botrányban egyre nehezebb eligazodni, hogy ki kicsoda és mivel gyanúsítják. A PS most rámutat a történtek részleteire is.
Az újonnan letartóztatottak egyike, a volt megbízott igazgató szerint ő csak megfékezte az őrjöngő növendékeket. A több szálon gerjedő Szőlő utcai botrányban egyre nehezebb eligazodni, hogy ki kicsoda és mivel gyanúsítják. A PS most rámutat a történtek részleteire is.
A Szőlő utcai botrány háttere
A Szőlő utcai javítóintézet ügye 2025 őszén robbant ki a sajtóban, amikor nyilvánosságra kerültek súlyos bántalmazási és visszaélési esetek. Ekkor már 2024 decembere óta nyomoztak a hatóságok, miután a Nemzeti Védelmi Szolgálat feltárta az akkori igazgató és élettársa bűncselekményeket követhettek el. Mára arról beszélünk, hogy a rendőrség, majd az ügyészség nyomozása szerint a javítóintézet falai között rendszerszintű erőszak és korrupció zajlott. Az intézmény egykori igazgatója, Juhász Péter Pál, valamint munkatársai és utódai is gyanúba keveredtek. Eddig hét terhelt ismert, ötöt letartóztatott az illetékes nyomozási bíró, egy bűnügyi felügyelet alatt áll, a hetedikről még nem született döntés.
Juhász Péter Pál – a volt igazgató és élettársa
Májusban tartóztatták le őket.
Juhász megalapozottan gyanúsítható az alábbiakkal:
- emberkereskedelem,
- kényszermunka,
- közfeladati visszaélés,
- lőfegyverrel visszaélés,
- százmilliós pénzmosás.
A gyanúsítás szerint kiszolgáltatott, nagykorú nőket kényszerített prostitúcióra, miközben fiktív módon a javítóintézetben „foglalkoztatta” őket. Az intézmény erőforrásait saját céljaira használta, mindezt évekig, titokban. Mindebben - a gyanúsítás szerint - bűntársa az élettársa, aki korábban intézetis volt, csak úgy, mint az áldozatok.
Brutális erőszak: mb. igazgató és rendészek a gyanúsítottak között
Több, az intézményben dolgozó személy is a bántalmazások aktív elkövetője lehetett:
Két rendész ablakkilinccsel ütötte a fiatalokat. Egyikük gyermekfelügyelőként is dolgozott, ellene 4 rendbeli bántalmazás és 4 rendbeli kiskorú veszélyeztetése a megalapozott gyanú.
A harmadik letartóztatott Kovács-Buna Károly, volt mb. igazgató, akinél a bántalmazáson túl anyomozás bűnpártolás bűntettét is megállapítja. Ő a gyanú szerint tudott arról, hogy az intézet korábbi igazgatója több személy számára fiktív foglalkoztatás alapján fizetett ki munkabért, azonban ennek ellenére elmulasztotta jelenteni a jogsértést, ezzel akadályozva az igazgató felelősségre vonását.
Mindhármukat 2025. december 11-én helyezték letartóztatásba.
Bizonyítékok eltüntetése, bűnpártolás
Egy volt ügyintéző házi őrizetben van, mert a gyanú szerint Juhász irodájából olyan bútorokat szállított el, amelyek rejtett bizonyítékokat tartalmazhattak.
A hetedik gyanúsítottról a nyomozó ügyészek ezt írják:
"A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség ezen őrizetbe vett gyanúsított esetében is szükségesnek ítélte meg a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását, ezért a letartóztatás elrendelését indítványozta.
A nyomozó ügyészség az elmúlt napokban végzett nagyszabású bűnügyi akciója keretében a Budapesti Javítóintézet újabb dolgozóját gyanúsította meg, ezzel hét főre emelkedett az ügy gyanúsítottjainak száma.
A megalapozott gyanú szerint a pár éve pszichológusként, majd nevelőként foglalkoztatott nő több alkalommal is bántalmazta az intézményben letartóztatásban lévő fiatalkorúakat. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a bántalmazások nem minden esetben okoztak sérülést, de néhány letartóztatott fiatalkorú személy kisebb sérülést szenvedett.
Az ügyészség a nőt közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntettével, valamint kiskorú veszélyeztetésének bűntettével, továbbá könnyű testi sértés vétségével gyanúsítja.
Mivel fennáll a veszélye annak, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén veszélyeztetné a bizonyítást, továbbá szabadságvesztéssel járó újabb bűncselekményt követne el, a nyomozó ügyészség indítványozta, hogy a bíróság rendelje el letartóztatását. A kényszerintézkedések tárgyában a nyomozási bíró a mai napon dönt."
Kiemelt információk
1. A volt igazgatót, Juhász Péter Pált szervezett jellegű, súlyos bűncselekményekkel vádolják.
2. Az intézmény több dolgozója, például Juhász utódja, Kovács-Buna Károly rendszeresen és súlyosan bántalmazta a növendékeket; utóbbi bűnpártolást is elkövethetett.
3. Több gyanúsítottat fiktív munkaviszonyok, bűnpártolás és bizonyítékok eltüntetése miatt is felelősségre vonnak.
4. Az ügyészek szerint fennállt a tanúk befolyásolásának veszélye, ezért rendelték el tegnap a letartóztatásokat.
5.Egy pszichológusnőt közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntettével, valamint kiskorú veszélyeztetésének bűntettével, továbbá könnyű testi sértés vétségével gyanúsítanak, indítványozták letartóztatását.
6. A hatóságok célja a gyanúsítottak befolyásától mentes nyomozás biztosítása.
Blikk: új részletek Kovács-Buna Károly ügyéről
A Blikk információi szerint Kovács-Buna Károlyt – a Szőlő utcai javítóintézet megbízott igazgatóját – két bűncselekmény gyanújával tartóztatták le:
- bűnpártolás,
- bántalmazás.
Kinevezését azután kapta, hogy elődjét márciusban letartóztatták. A bíróság a legsúlyosabb kényszerintézkedés mellett döntött, részben a bizonyítás befolyásolásának veszélye miatt.
Dr. Kocsis Attila Márkó, a férfi ügyvédje elmondta a Blikknek:
Közfeladatot ellátó személy eljárása során elkövetett bűnpártolással,
és közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazással vádolják védencét.
A bűnpártolás lényege: nem tett jelentést fiktív alkalmazottakról, ezzel Juhász felelősségre vonását akadályozta.
A védő hangsúlyozta:
Kovács-Buna vallomást tett, kategorikusan tagadja a vádakat, nem volt tudomása a fiktív foglalkoztatásokról, a személyzeti kérdésekben nem volt döntési jogköre.
Fontos részlet: nem azzal a bántalmazással gyanúsítják, amely a sajtóban megjelent videón szerepel – az már elévült. A gyanúsításban szereplő erőszak néhány évvel ezelőtti, és a férfi szerint nevelési egységvezetőként csak dühöngő növendékek megfékezésében vett részt, mindig a rendészet közreműködésével.
Az ügyvéd hozzátette: ügyfele úgy érzi, lejáratás célpontja, pedig az elmúlt időszakban teljes mértékben együttműködött a hatóságokkal.
Fontos nyomozó ügyészi figyelmeztetés!
- A nyomozás főszabály szerint nem a nyilvánosság előtt folyik. Ennek célja, hogy az eljáró hatóság (jelen esetben ügyészség) egy szakmai alapon felépített nyomozati taktika szerint járhasson el annak veszélye nélkül, hogy az arra illetéktelenek (például a feltételezett elkövetők) idő előtt információhoz juthassanak. Az elsődleges szempont az eljárás eredményessége, az elkövetők jogerős elítélése. A bizonyító erejű adatok más forrásból származó egyes részleteinek közszereplők általi bemutatása és saját céljaikra való felhasználása egyrészt az eljárás érdekeit súlyosan veszélyeztetheti, mert például a potenciális terheltek előre felkészülhetnek arra, hogy milyen állításokkal szemben kell védekezniük. Másrészt mindez a sértettek érdekeit is veszélyeztetheti. Megjegyezni kívánjuk, hogy a kérdéses közszereplők egy esetben sem fordultak az ügyészséghez azzal, hogy bizonyítékok állnak a rendelkezésükre.
- A nyomozás célja a törvényesen felhasználható bizonyítékok (például az eljárási szabályok szerint tett tanúvallomások) összegyűjtése, és ezek alapján a személyre szabott megalapozott gyanú megállapítása. Gyanúsítotti kihallgatásra és kényszerintézkedés alkalmazására csak ilyen módon kerülhet sor, ellenőrizetlen, folyamatosan változó információknak a büntetőeljárásban nem lehet bizonyító ereje.
- A jogszabályi előírásoknak megfelelően az ügyészségnek az egyes cselekmények elkövetési időpontját is körültekintően kell vizsgálnia. Elévült bűncselekmény miatt az időközben beazonosított elkövetőt nem lehet felelősségre vonni, vele szemben büntetőeljárást folytatni.
