Pesti Srácok

Trump nem adja fel, grönlandi különmegbízottat nevezett ki

Trump nem adja fel, grönlandi különmegbízottat nevezett ki
Donald Trump és Jeff Landry. Fotó: politiken.dk

Grönlandi különmegbízottnak nevezte ki Jeff Landry louisianai kormányzót Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi portálon tett bejelentése szerint. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök szerint a döntés Grönland számára nem változtat semmin. Dánia külügyminisztere felháborítónak nevezte a különmegbízott kinevezését, és nagyobb tiszteletet követelt a Dán Királyság területi integritása iránt.

Landry érti, mennyire alapvető fontosságú Grönland az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából, és határozottan képviselni fogja az amerikai érdekeket az Egyesült Államok, szövetségesei, sőt a világ biztonsága és túlélése érdekében - írta bejegyzésében Trump. Jeff Landry megköszönte a felkérést. 

Megtiszteltetés, hogy önkéntes pozícióban szolgálhatom önt, hogy Grönland az Egyesült Államok részévé váljon 

– írta Landry egy X-en közzétett bejegyzésében, amelyben hozzáfűzte, hogy a kinevezés semmilyen módon nem fogja befolyásolja a louisianai kormányzói pozícióját.

Trump, és grönlandi különmegbízottja, Jeff Landry. Fotó: FoxNews

Grönland miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen azt írta: ismét egy új bejelentésre ébredtek az Egyesült Államok elnökétől, amely nagy horderejűnek tűnhet, de Grönland számára nem változtat semmin, mivel a sziget maga dönt a saját jövőjéről. 

Grönland a grönlandiaké, és területi integritását tiszteletben kell tartani

– emelte ki a közösségi médiában közzétett bejegyzésében. A kormányfő hozzáfűzte: a terület nyitott az együttműködésre más országokkal, de ennek minden esetben a grönlandiak akaratának és döntésének tiszteletben tartásával kell történnie.

A dán parlament grönlandi származású képviselője, Aaja Chemnitz meglátása szerint nem a különmegbízott kinevezésével van a gond. A probléma az, hogy ő azt a feladatot kapta, hogy átvegye az irányítást Grönland fölött, illetve az Egyesült Államok részévé tegye azt, de Grönlandon erre nincs igény – fogalmazott, egyúttal rámutatott: Grönlandon az emberek azt szeretnék, hogy a sziget önálló maradjon, és maga dönthessen a jövőjéről.

Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter a TV 2 dán televíziónak nyilatkozva kijelentette: mélyen felháborítja az Egyesült Államok grönlandi különmegbízottjának kinevezése, és különösen felháborítónak tartja a megbízott Grönland hovatartozásáról tett kijelentéseit, amelyek teljes mértékben elfogadhatatlanok. A külügyminiszter egy korábban tett írásos nyilatkozatban kifejtette: a különmegbízott kinevezése megerősíti, hogy az Egyesült Államok továbbra is érdeklődik Grönland iránt; Dánia azonban ragaszkodik ahhoz, hogy mindenki – beleértve az Egyesült Államokat is – tanúsítson tiszteletet a Dán Királyság területi integritása iránt.

Trump az utóbbi években többször is felvetette, hogy a Dániához tartozó, de széles körű önkormányzati jogokkal rendelkező Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kellene válnia, elsősorban biztonsági megfontolásokra és az ásványkincsek iránti igényre hivatkozva.

Dán sajtóértesülések szerint az amerikai kormány közvetlen kapcsolatfelvételre törekszik a grönlandi vezetéssel, miközben Dániában bevett gyakorlat, hogy kül-, biztonság- és védelempolitikai kérdésekben a dán és a grönlandi fél egyaránt részt vesz a tárgyalásokon.

Landry korábban nyilvánosan támogatta Trump felvetését. Egy január 9-i X-bejegyzésében például azt írta, hogy Grönland csatlakozása az Egyesült Államokhoz nagyszerű lenne mindkét fél számára.

Trump januári hivatalba lépése óta újraélesztette az első elnöki ciklusa idején már felvetett grönlandi terjeszkedési elképzelést. Az elnök stratégiai jelentőséget tulajdonít a világ legnagyobb szigetének, amelynek négyötödét jég borítja, lakossága pedig kevesebb mint 57 ezer.

Grönland és Dánia következetesen elutasította az amerikai elnök felvetéseit. Bár az Egyesült Államok és Grönland ebben a hónapban kölcsönös tisztelet vállalásáról állapodott meg, Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter szerint az amerikai nyilatkozatok bizonytalanságot keltettek a helyi lakosság körében.

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)