Pesti Srácok

Az MSZP eltűnése a szavazólapról: egy korszak csendes vége - Gyurcsány vajon mond egy imát értük?

Az MSZP eltűnése a szavazólapról: egy korszak csendes vége - Gyurcsány vajon mond egy imát értük?
Az MSZP most eltűnőben, 36 évvel élte túl kommunista elődpártját, az MSZMP-t (Fotó: MW/Magyar Nemzet/Havran Zoltán)

Történelmi ponthoz érkezett a Magyar Szocialista Párt. A rendszerváltást túlélő, egykor kormányzó politikai erő ma már nem a visszatérésről, hanem a távolmaradásról vitázik. Egyre valószínűbb: az MSZP 36 év után nem indul a soron következő országgyűlési választáson.

Történelmi ponthoz érkezett a Magyar Szocialista Párt. A rendszerváltást túlélő, egykor kormányzó politikai erő ma már nem a visszatérésről, hanem a távolmaradásról vitázik. A pártelnök nyilatkozatai és a belső folyamatok alapján egyre valószínűbb: az MSZP 36 év után nem indul a soron következő országgyűlési választáson. Gyurcsány, akit az MSZP sírásójának tartanak, mond-e egy búcsúimát a pártért?

Az MSZP elnöke
Ki nevet a végén az MSZP soraiban? Országgyűlés, plenáris ülésen Komjáthi Imre és Vajda Zoltán Fotó: Hatlaczki Balazs

A fordulatot maga Magyar Szocialista Párt elnöke, Komjáthi Imre jelezte, amikor arról beszélt: a tagság és a szavazók egy része szerint a Fidesz leváltása érdekében most „át kellene engedni a teret” más politikai erőknek.

 

Az MSZP Önkéntesek nélkül

Komjáthi Imre a Klubrádió műsorában nyíltan elismerte: nincs elég ember az aláírásgyűjtéshez és a kampányhoz. Ez nem technikai részlet, hanem létkérdés. Egy országos lista állításához országos szervezet kell – az MSZP esetében ez mára gyakorlatilag megszűnt.

A Magyar Nemzet információi szerint a párt támogatottsága történelmi mélyponton van, így az indulás politikailag és szervezetileg is értelmezhetetlenné vált. A kongresszusi döntés már inkább formaság, mint valódi választás.

 

Elveszett szavazóbázis, kifulladt identitás

A szocialisták visszalépése nem taktikai áldozat a Tisza Párt javára, hanem kényszerű beismerés. Az MSZP – más baloldali pártokhoz hasonlóan – elveszítette társadalmi beágyazottságát, üzeneteit és politikai identitását. A Fidesz leváltásának jelszava önmagában már nem elég egy párt fenntartásához.

Amit tudni lehet

  1. Az MSZP nem rendelkezik elegendő önkéntessel az ajánlások összegyűjtéséhez és a kampány lebonyolításához.
  2. A párt támogatottsága mélyponton van, az országos listaállítás esélytelen.
  3. A visszalépés nem stratégiai szövetség, hanem politikai kényszerhelyzet eredménye.
  4. Egyes politikusok egyéniben indulhatnak, de várhatóan nem MSZP-színekben.

Az MSZP eltűnése a szavazólapról nem egyetlen döntés következménye, hanem hosszú leépülési folyamat vége. A rendszerváltás utáni baloldal egyik alapköve így nem vereséget szenved – egyszerűen elfogy.

 

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.