Pesti Srácok

Itt egy közel-keleti ország, amely félti diákjait a brit egyetemeken történő radikalizálódástól

Itt egy közel-keleti ország, amely félti diákjait a brit egyetemeken történő radikalizálódástól

A cím, nem elírás, hanem maga a valóság, amely jelzi, hogy jelenleg milyen állapotok is uralkodnak Nagy-Britanniában, ha már egy iszlám vallású ország is félti az ott tanuló diákjait a radikalizációtól. Egy normális világban ez éppen fordítva történne, de mint tudjuk, már régen nem olyan világban élünk, hanem egy olyanban, ahol az iszlám vallásnak, ahogy az iszlamizmusnak is Európa nyugati felén teret biztosítanak. Az Egyesült Arab Emírségek pedig megtette a szükséges lépéseket, amelyekkel saját államának rendjét kívánja megvédeni, ha már a britek ezt otthon nem képesek megtenni.

Bár elsőre nevetségesnek, de legalábbis kacsának tűnhet a hír, miszerint az iszlám vallású Egyesült Arab Emírségek, ahol a demokrácia, mint olyan nem igazán létezik, egy esetleges brit egyetemeken történő radikalizálódástól félti az ott tanulmányt folytató diákjait. De mitől is fél pontosan a közel-keleti ország? A Muszlim Testvériségtől, amelynek egyre nagyobb befolyása van az brit egyetemeken és amelyet az Egyesült Államok után az Emírségek is terrorszervezetként tartanak nyilván. 

brit, muszlim
Nagy-Britanniában működő Muszlim Testvériség kiakadt a brit kormány jelentéseinek megállapításaira. 

Nagy-Britanniának "szüksége" van az iszlamizmusra

Azonban Nagy-Britannia, mint tudjuk, teljesen másképp tekint a iszlámra, és azt még a keresztény vallással szemben is védelmezi. A hatóságok, politikai utasításra, pedig nem lépnek fel még a radikálisnak minősülő iszlamista szervezetekkel szemben sem, amelyek a úgynevezett "politikai iszlám" ideológiájával folyamatosan mérgezik a társadalmukat. Az Egyesült Arab Emírségek azonban már annyira tarthatatlannak tartotta a helyzetet, hogy megvonta az állami támogatást a brit egyetemeken tanuló vagy ott tanulmányokat folytatni kívánó hallgatóiktól, akik az ott tartózkodásuk alatt akár a Muszlim Testvériség bűvkörébe kerülhetnek, hogy hazatérve majd ellenállást fejtsenek ki az uralkodó politikai elittel szemben. 

A dolog pikantériája, hogy Abu Dzabi volt az, amely már egy ideje próbálta meggyőzni a nyugati "demokratikus" országokat, köztük Nagy-Britanniát is, hogy ők is tegyék fekete listára a szervezetet. Azonban - most figyeljenek - hiába jutott arra a Muszlim Testvériség tevékenységét vizsgáló brit jelentés, hogy annak eszméi egyértelműen ellentétesek a brit értékekkel, nem volt elég jogi alap a testvériség betiltására! Nesze neked demokrácia! Sőt, a szervezet még fel is háborodott a jelentés "igazságtalan" megállapításain. 

Franciaországban azonban másképp kezdtek el tekinteni a Muszlim Testvériség jelentette veszélyre, amelynek alapját egy olyan titkosszolgálati jelentés adta, ami megállapította, hogy a testvériség veszélyt jelent a francia államra nézve. Tekintettel arra is, hogy a szervezet a saríát, vagyis az iszlám törvénykezést akarja bevezetni Franciaországban. Macron a jelentést figyelembe véve utasította arra a kormányt, hogy dolgozzanak ki javaslatokat az "iszlamizmus" visszaszorítása érdekében.

Míg Franciaország eljutott ha már későn is a "politikai iszlám" jelentette veszély felismeréséig, addig Nagy-Britannia újra a cselekvőképtelenség állapotába süllyedt, és noha felismerte saját értékeinek veszélyben lévőségét, bizonyos jogi akadályokra hivatkozva nem tett semmit azok megmentéséért, és úgy úgy tűnik, hogy a hibák kijavítására már nem is lesz erre alkalma. 

 

 

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!