Pesti Srácok

Itt egy közel-keleti ország, amely félti diákjait a brit egyetemeken történő radikalizálódástól

Itt egy közel-keleti ország, amely félti diákjait a brit egyetemeken történő radikalizálódástól

A cím, nem elírás, hanem maga a valóság, amely jelzi, hogy jelenleg milyen állapotok is uralkodnak Nagy-Britanniában, ha már egy iszlám vallású ország is félti az ott tanuló diákjait a radikalizációtól. Egy normális világban ez éppen fordítva történne, de mint tudjuk, már régen nem olyan világban élünk, hanem egy olyanban, ahol az iszlám vallásnak, ahogy az iszlamizmusnak is Európa nyugati felén teret biztosítanak. Az Egyesült Arab Emírségek pedig megtette a szükséges lépéseket, amelyekkel saját államának rendjét kívánja megvédeni, ha már a britek ezt otthon nem képesek megtenni.

Bár elsőre nevetségesnek, de legalábbis kacsának tűnhet a hír, miszerint az iszlám vallású Egyesült Arab Emírségek, ahol a demokrácia, mint olyan nem igazán létezik, egy esetleges brit egyetemeken történő radikalizálódástól félti az ott tanulmányt folytató diákjait. De mitől is fél pontosan a közel-keleti ország? A Muszlim Testvériségtől, amelynek egyre nagyobb befolyása van az brit egyetemeken és amelyet az Egyesült Államok után az Emírségek is terrorszervezetként tartanak nyilván. 

brit, muszlim
Nagy-Britanniában működő Muszlim Testvériség kiakadt a brit kormány jelentéseinek megállapításaira. 

Nagy-Britanniának "szüksége" van az iszlamizmusra

Azonban Nagy-Britannia, mint tudjuk, teljesen másképp tekint a iszlámra, és azt még a keresztény vallással szemben is védelmezi. A hatóságok, politikai utasításra, pedig nem lépnek fel még a radikálisnak minősülő iszlamista szervezetekkel szemben sem, amelyek a úgynevezett "politikai iszlám" ideológiájával folyamatosan mérgezik a társadalmukat. Az Egyesült Arab Emírségek azonban már annyira tarthatatlannak tartotta a helyzetet, hogy megvonta az állami támogatást a brit egyetemeken tanuló vagy ott tanulmányokat folytatni kívánó hallgatóiktól, akik az ott tartózkodásuk alatt akár a Muszlim Testvériség bűvkörébe kerülhetnek, hogy hazatérve majd ellenállást fejtsenek ki az uralkodó politikai elittel szemben. 

A dolog pikantériája, hogy Abu Dzabi volt az, amely már egy ideje próbálta meggyőzni a nyugati "demokratikus" országokat, köztük Nagy-Britanniát is, hogy ők is tegyék fekete listára a szervezetet. Azonban - most figyeljenek - hiába jutott arra a Muszlim Testvériség tevékenységét vizsgáló brit jelentés, hogy annak eszméi egyértelműen ellentétesek a brit értékekkel, nem volt elég jogi alap a testvériség betiltására! Nesze neked demokrácia! Sőt, a szervezet még fel is háborodott a jelentés "igazságtalan" megállapításain. 

Franciaországban azonban másképp kezdtek el tekinteni a Muszlim Testvériség jelentette veszélyre, amelynek alapját egy olyan titkosszolgálati jelentés adta, ami megállapította, hogy a testvériség veszélyt jelent a francia államra nézve. Tekintettel arra is, hogy a szervezet a saríát, vagyis az iszlám törvénykezést akarja bevezetni Franciaországban. Macron a jelentést figyelembe véve utasította arra a kormányt, hogy dolgozzanak ki javaslatokat az "iszlamizmus" visszaszorítása érdekében.

Míg Franciaország eljutott ha már későn is a "politikai iszlám" jelentette veszély felismeréséig, addig Nagy-Britannia újra a cselekvőképtelenség állapotába süllyedt, és noha felismerte saját értékeinek veszélyben lévőségét, bizonyos jogi akadályokra hivatkozva nem tett semmit azok megmentéséért, és úgy úgy tűnik, hogy a hibák kijavítására már nem is lesz erre alkalma. 

 

 

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.