Pesti Srácok

Szuverenitásvédelmi Hivatal: a magyarok szerint nincs helye külföldi többségi tulajdonnak a stratégiai ágazatokban

Szuverenitásvédelmi Hivatal: a magyarok szerint nincs helye külföldi többségi tulajdonnak a stratégiai ágazatokban
Szuverenitásvédelmi Hivatal.

A magyar lakosság szerint nincs helye külföldi többségi tulajdonnak a stratégiai ágazatokban - közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült legújabb közvélemény-kutatás eredménye alapján.

Mint írták, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült közvélemény-kutatásból az állapítható meg, hogy a legalapvetőbb ágazatokat (például élelmiszeripar, kiskereskedelem, energiaszektor) a lakosság szerint hazai kézben kell tartani, míg a külföldi többségi tulajdon szuverenitási kockázatot jelent.

A társadalom reálisan méri fel a gazdasági szuverenitást fenyegető veszélyeket: a nemzeti tulajdon erősíti Magyarország ellenálló képességét, míg az idegen stratégiai befolyás az emberek mindennapi életét leginkább meghatározó szektorokban a kiszolgáltatottságot növeli - tették hozzá.

A közlemény szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - ahogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal a korábbiakban rámutatott - a gazdasági kényszer megteremtését azonosította a külföldi befolyásolás egyik leggyakoribb csatornájaként. Idegen szereplők - közvetlen beruházások révén - erős függőségi viszonyt alakíthatnak ki a stratégiai szektorokban, az állami vállalatokban és a kritikus infrastruktúra üzemeltetésében annak érdekében, hogy negatív hatást fejtsenek ki a célba vett országra.

Közölték, a közvélemény tisztában van a külföldi gazdasági befolyással járó kockázatokkal, és a kritikus infrastruktúra tekintetében a szuverenitás megőrzésének egyik fundamentumaként tekint a magyar tulajdonra. Ennek megfelelően a megkérdezettek elsöprő többsége úgy látja, hogy az élelmiszeriparban (85 százalék), a kiskereskedelemben (81 százalék), az energiaszektorban (80 százalék), az építőiparban (78 százalék) és a pénzügyi szektorban (70 százalék) hazai többségi tulajdonra lenne szükség. A válaszadók szintén magas arányban tartanák magyar kézben a hadiipart, a légi forgalmi szektort, a telekommunikációs ágazatot, valamint a médiát.

Azt írták, hazánk kiszolgáltatottságának elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a kulcságazatokban külföldi politikai és gazdasági érdekcsoportok szempontjai helyett a magyar lakosság érdekei érvényesüljenek. Nem meglepő, hogy a megkérdezettek közel háromnegyede (72 százaléka) úgy látja, hogy erősíti Magyarország ellenálló képességét a hazai többségi tulajdon a szóban forgó szektorokban - közölték.

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.