Pesti Srácok

Szuverenitásvédelmi Hivatal: a magyarok szerint nincs helye külföldi többségi tulajdonnak a stratégiai ágazatokban

Szuverenitásvédelmi Hivatal: a magyarok szerint nincs helye külföldi többségi tulajdonnak a stratégiai ágazatokban
Szuverenitásvédelmi Hivatal.

A magyar lakosság szerint nincs helye külföldi többségi tulajdonnak a stratégiai ágazatokban - közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült legújabb közvélemény-kutatás eredménye alapján.

Mint írták, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült közvélemény-kutatásból az állapítható meg, hogy a legalapvetőbb ágazatokat (például élelmiszeripar, kiskereskedelem, energiaszektor) a lakosság szerint hazai kézben kell tartani, míg a külföldi többségi tulajdon szuverenitási kockázatot jelent.

A társadalom reálisan méri fel a gazdasági szuverenitást fenyegető veszélyeket: a nemzeti tulajdon erősíti Magyarország ellenálló képességét, míg az idegen stratégiai befolyás az emberek mindennapi életét leginkább meghatározó szektorokban a kiszolgáltatottságot növeli - tették hozzá.

A közlemény szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - ahogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal a korábbiakban rámutatott - a gazdasági kényszer megteremtését azonosította a külföldi befolyásolás egyik leggyakoribb csatornájaként. Idegen szereplők - közvetlen beruházások révén - erős függőségi viszonyt alakíthatnak ki a stratégiai szektorokban, az állami vállalatokban és a kritikus infrastruktúra üzemeltetésében annak érdekében, hogy negatív hatást fejtsenek ki a célba vett országra.

Közölték, a közvélemény tisztában van a külföldi gazdasági befolyással járó kockázatokkal, és a kritikus infrastruktúra tekintetében a szuverenitás megőrzésének egyik fundamentumaként tekint a magyar tulajdonra. Ennek megfelelően a megkérdezettek elsöprő többsége úgy látja, hogy az élelmiszeriparban (85 százalék), a kiskereskedelemben (81 százalék), az energiaszektorban (80 százalék), az építőiparban (78 százalék) és a pénzügyi szektorban (70 százalék) hazai többségi tulajdonra lenne szükség. A válaszadók szintén magas arányban tartanák magyar kézben a hadiipart, a légi forgalmi szektort, a telekommunikációs ágazatot, valamint a médiát.

Azt írták, hazánk kiszolgáltatottságának elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy a kulcságazatokban külföldi politikai és gazdasági érdekcsoportok szempontjai helyett a magyar lakosság érdekei érvényesüljenek. Nem meglepő, hogy a megkérdezettek közel háromnegyede (72 százaléka) úgy látja, hogy erősíti Magyarország ellenálló képességét a hazai többségi tulajdon a szóban forgó szektorokban - közölték.

 

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.