Pesti Srácok

Brüsszel beterjesztette a 90 milliárdos közös hitelt Ukrajna finanszírozására

Brüsszel beterjesztette a 90 milliárdos közös hitelt Ukrajna finanszírozására
Fotó: FRANK RUMPENHORST

Brüsszel beterjesztette a 90 milliárd eurós közös hitelfelvételt Ukrajna és a háború finanszírozására. Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy 2026-2027-ben is biztosított legyen Ukrajna folyamatos pénzügyi támogatása - közölte szerdán a brüsszeli testület. A csomag részeként a bizottság 90 milliárd eurós támogatási hitel létrehozását javasolja Ukrajna számára.

A testület több rendeletet is módosítana, hogy a hitel fedezete az uniós költségvetés úgynevezett "mozgástere" terhére legyen biztosítható. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke a brüsszeli sajtótájékoztatón emlékeztetett: az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács tavaly decemberben állapodott meg arról, hogy a következő két évben 90 milliárd euróval támogatja Ukrajna költségvetési és katonai szükségleteit, megerősítve ezzel az Európai Unió elkötelezettségét az ország támogatása mellett az Oroszország által indított háborúban. A támogatásban az uniós tagállamok közül 24 vesz részt.

Ukrajna
Ukrajna kölcsönből fölvett kölcsönt fog kapni Brüsszelből; fotó: FRANK RUMPENHORST

Ukrajna hadi-, és működési költségekre is költheti a pénzt

A tervek szerint a hitel két részből áll majd: mintegy 60 milliárd eurót katonai célokra, 30 milliárd eurót pedig általános költségvetési támogatásként bocsátanának Ukrajna rendelkezésére. A források célja az ország védelmi képességeinek erősítése, az állam működőképességének és az alapvető közszolgáltatások fenntartásának biztosítása, valamint Ukrajna ellenállóképességének növelése és közeledése az európai védelmiipari bázishoz. A bizottság jelezte:

az unió fenntartja magának a jogot, hogy a területén befagyasztott orosz vagyoneszközöket a hitel visszafizetésére használja fel, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban.

A javaslatokat az Európai Parlament és a tanács elé terjesztették. A bizottság hangsúlyozta: ahhoz, hogy 2026 második negyedévétől megindulhasson a kifizetés, a jogszabályokat mielőbb el kell fogadni.

Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos felhívta a figyelmet: a támogatást - a korábbi uniós programokhoz hasonlóan - szigorú feltételrendszer kíséri, amely a jogállamiság erősítését és a korrupció elleni fellépést is magában foglalja. Mint mondta, az ukrán reformok végrehajtása nehézkes, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mechanizmus hatékonyan működik még háborús körülmények között is. Hozzátette:

a támogatási hitel az eddigi eredményekre építve tovább készíti fel az országot az uniós tagságra, miközben kellő rugalmasságot biztosít az esetleges rendkívüli költségvetési igények kezelésére.

Megfogalmazása szerint a mostani döntés hozzájárul ahhoz, hogy - az EU hosszú távú célját szem előtt tartva - biztonságos, prosperáló és az európai közösségbe integrálódó Ukrajna jöhessen létre.

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!