Pesti Srácok

Húsz évvel az elkövetés után megszületett az elsőfokú ítélet a repülőtéri taxitender ügyében

Húsz évvel az elkövetés után megszületett az elsőfokú ítélet a repülőtéri taxitender ügyében
Fotó: Mihádák Zoltán

Elsőfokú ítéletet hirdetett a Fővárosi Törvényszék a Budapest Airport Zrt. 2006-ban kiírt taxipályázata körül kialakult korrupciós és csalási mechanizmusa miatt indult büntető ügyben. Az elkövetés után húsz évvel öt vádlott állt bíróság előtt vesztegetés és több mint 200 millió forintos kárt okozó csalás miatt.

Elsőfokú ítéletet hirdetett a Fővárosi Törvényszék abban a büntetőügyben, amely a Budapest Airport Zrt. 2006-ban kiírt taxipályázata körül kialakult korrupciós és csalási mechanizmust tárta fel. Az elkövetés után húsz évvel öt vádlott állt bíróság előtt vesztegetés és – a sértett szerint több mint 200 millió forintos kárt okozó – csalás miatt. Csak végrehajtásában felfüggesztett büntetést kaptak.

HÚSZ évvel az elkövetés után
Húsz év után az elkövetés után felfüggesztettet ítéletek a ferihegyi taxistender ügyében (Fotó: BA)

Húsz évvel ezelőtt: jogtalan előnyök, belső információk, hamis adatok

A bíróság megállapítása szerint a III. rendű vádlott egy taxitársaság tulajdonosaként több millió forintnyi jogtalan előnyt adott a BA Zrt. két munkatársának, hogy a repülőtéri taxiszolgáltatás jogát megszerezze. A pályázati anyagok elkészítésében a IV. rendű vádlott működött közre, aki élettársi kapcsolatban állt az egyik döntési pozícióban lévő személlyel, így belső, nem nyilvános információkhoz is hozzájutott. A konstrukció részeként éveken át a valósnál alacsonyabb fuvarszámokat jelentettek le, így a társaság kevesebb díjat fizetett a reptérnek. A meghamisított adatokat az V. rendű vádlott továbbította a Zrt. felé.

A bíróság három kulcsmegállapítása

  1. A pályázat elnyerése és a későbbi, egyoldalúan hátrányos szerződésmódosítás vesztegetéssel volt kikényszerítve.
  2. A hamis fuvaradatokkal 2006 és 2010 között 200 millió forintot meghaladó kár érte a Budapest Airport Zrt.-t.
  3. A jogtalanul szerzett összegeken több vádlott megosztozott, szervezett, folytatólagos módon.


A bíróság az I. és II. rendű vádlottat 2-2 év, öt év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélte. A III. rendű vádlott szintén felfüggesztett szabadságvesztést és 1,75 millió forintos pénzbüntetést kapott. A IV. és V. rendű vádlottal szemben enyhébb, de szintén felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést szabtak ki. Több vádlott esetében vagyonelkobzást is elrendeltek.


Az enyhítő körülmények között az időmúlást és a büntetlen előéletet, súlyosítóként a szervezett, üzletszerű elkövetést értékelte a bíróság. Az ítélet nem jogerős.

Mi volt a taxistender korrupció lényege?

A Zóna taxi vezetője 11 millió forinttal fizette le a Budapest Airport jogi igazgatóját és helyettesét, hogy segítsék a cégüket a 2006-os reptéri taxis pályázaton - derül ki a fővárosi főügyészség vádiratából, amelyet öt emberrel szemben adtak be. A vád vesztegetés és csalás.

A Zóna már a pályázat kiírása előtt is taxizott a reptéren, ami elég jó pénzt hozott, így mindenképpen nyerni akartak a kiírt pályázaton. A győzelmet pedig nem bízták a véletlenre, egy ügyvéd közreműködésével 11 milló forintot adtak a Budapest Airport jogi igazgatójának és a jogi előadónak, aki egyébként korábban a BKV jogi igazgatója is volt. Ők a pénzért cserébe belső információkkal, segédanyagokkal tájékoztatták a Zóna vezetőjét a többi ajánlat tartalmáról, illetve a belső megbeszélésekről.

A kapcsolat pedig nem ért véget azzal, hogy a Zóna nyert. A vád szerint, a szerződés megkötése után a jogi vezető és helyettese további pénzért vállalták azt is, hogy a céget segítik abban is, hogy ne kelljen kifizetnie azt a szolgáltatási díjat, amire szerződött, a reptér kárára módosították a szerződést. Az meg már csak hab volt a tortán, amikor kiderült, hogy a Zóna egyik taxisa még ezek után is rendszeresen kevesebb fuvart jelentett a reptérnek, mint amennyit valóban teljesített.


 


 

 

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.