Mezei Zsoltot a képviselőjelöltség sem fogja megmenteni a letartóztatástól az eddigi gyakorlat szerint
A DK korrupcióba keveredett dunaújvárosi alpolgármestere május 28-ig letartóztatásban marad. A Dobrev-párt közölte: ennek ellenére Mezei Zsoltot indítják Fejér vármegye 5. számú körzetében az országgyűlési választáson. Így mentelmi joga lesz. Automatikusan ki kell engedni a börtönből? Nem.
Mezei Zsolt dunaújvárosi DK-s alpolgármesterének letartóztatásnak meghosszabbítása és jelölti státusza a 2026-os országgyűlési választás árnyékában klasszikus magyar politikai-krimibe illő fejezet. A Dobrev-párt már is közölte: a hosszabbítás ellenére Mezei Zsoltot indítják Fejér vármegye 5. számú körzetében az országgyűlési választáson. Így mentelmi joga lesz. Jogos a kérdés, így automatikusan ki kell engedni a börtönből? Mutatjuk a választ.
Fotó: FB/Mezei Zsolt
Mezei Zsolt május 28-ig börtönben marad
A Budai Központi Kerületi Bíróság a napokban meghosszabbította a kényszerintézkedést május 28-ig – éppen túl a választáson. A Demokratikus Koalíció mégis kitart mellette a Fejér megye 5-ös körzetében: ajánlásokat gyűjtöttek, leadták, nyilvántartásba vétel előtt áll.
Cellában ül a jelölt, mégis indul – a párt szerint koncepciós eljárás, a bíróság szerint bizonyításveszély. Mezei elzárva marad, de a név a szavazólapon várhatóan ott lesz a neve.
A jelölti mentelmi jog mechanizmusa
A jelöltség nyilvántartásba vételétől a képviselőjelöltet azonos sérthetetlenség illeti meg, mint a megválasztott képviselőt (Ogytv. 79. § (2) bek.). Tettenérés kivételével nem tartható letartóztatásban, nem vehető őrizetbe. A felfüggesztésről azonban nem az Országgyűlés, hanem kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság dönt – ügyészségi indítványra. Ha az NVB felfüggeszti Mezei mentelmi jogát, a bíróság azonnal visszaállíthatja a letartóztatást.
A rendszer logikája egyértelmű: a mentelmi jog a választási kampány zavartalanságát védi, nem a büntetőeljárás ellehetetlenítését. Korrupciós gyanú esetén (hivatali vesztegetés elfogadása, bizonyítás veszélyeztetése) az NVB precedensek alapján szinte kivétel nélkül bólint az indítványra.
Precedensek 2018 óta – a rendszer rutinja
1. 2018-ban Czeglédy Csaba esetében az NVB felfüggesztette a mentelmi jogot költségvetési csalás és bűnszervezet gyanúja miatt; Kúria érdemi vizsgálat nélkül utasította el a felülvizsgálatot, Alkotmánybíróság (IV.1476/2018. határozat) kimondta: a mentelmi jog nem alapjog, csupán funkcionális garancia, felfüggesztése nem sérti a passzív választójogot.
2. Hasonló korrupciós vagy gazdasági bűncselekményeknél (üzletszerű csalás, hűtlen kezelés) az NVB 2018 óta következetesen felfüggeszt, ha eljárás folyamatban van és súlyos a gyanú – közös érdek a felelősség elhárítására.
3. Egyetlen ismert kivétel akadt, ahol kétharmados többség hiányában nem sikerült a felfüggesztés – de ez ritka, nem hallgatólagos precedensértékű.
4. Az Alkotmánybíróság álláspontja fix: az NVB határozata ellen nem kötelező jogorvoslatot biztosítani, mert nem minősül olyan döntésnek, amely ellen panasz indítható.
5. 2026-ra a szabály nem változott: Mezei esetében – BKKB indoklása szerint bizonyításveszély, korrupciós jelleg – az ügyészség indítványozása után az NVB nagy valószínűséggel felfüggeszti a mentelmi jogot, így a letartóztatás május végéig zavartalanul fennmarad.
A politikai játszma és a választási naptár
A DK szerint „fideszes koncepciós eljárás”, a választók felháborodtak, ajánlások könnyen gyűltek. A valóság: a választás áprilisban zajlik, Mezei május 28-ig marad bezárva. Ha nyilvántartásba veszik, mentelmi jog keletkezik – de az NVB döntése előtt vagy alatt felfüggeszthető. A rendszer nem a jelölt szabadon kampányolását, hanem a büntető igazságszolgáltatás zavartalanságát részesíti előnyben súlyos ügyekben. A végjáték május végéig íródik – addig a zárt rácsos ablak mögül néz kifelé a sárbogárdi körzetre.
