Orbán Balázs: a magyarok nem fizetik a háborút és Ukrajna működését

Magyarország álláspontja világos, mi nem szeretnénk ukrán jólétet a magyar emberek pénzéből – jelentette ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Orbán Balázs: Magyarország nem fizeti az ukrán rezsi költségét

A politikai igazgató kiemelte, a kormány szeretné egyértelművé tenni, hogy

A petícióban arra kérik a magyarokat, hogy mondják el: nem fizetik a háborút és Ukrajna működését, nem hajlandók magasabb rezsiárakat fizetni – fűzte hozzá. Ismertette, az elmúlt héten két brüsszeli–kijevi közös terv is napvilágot látott, az egyik szerint a két fél közösen dolgozik Ukrajna mihamarabbi, 2027-es európai uniós csatlakozásán. Hozzátette, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követeli a 2027-es uniós csatlakozást, miközben a bővítési biztos úgy nyilatkozott, hogy ez az egyik legnagyobb vágya.

Orbán Balázs szerint, aki kiemelte, a magyar emberek a Voks2025 szavazáson „elsöprő többséggel utasították el az ukrán gyorsított csatlakozást” és ezt az álláspontot a kormány képviselni is fogja. Elmondta, nyilvánosságra került az Ukrajna által Brüsszelnek benyújtott úgynevezett ukrán jóléti terv is, amely „beláthatatlan számokat tartalmaz a következő tíz évre”. Mint mondta, csak Ukrajna finanszírozására nyolcszázmilliárd dollárnyi összeget kellene elkülönítenie az Európai Uniónak (EU), emellett az ukránok további hétszázmilliárd dollárnyi hadikiadás megtérítésére tartanak igényt.

Orbán Balázs közölte, a nemzeti petíció ötlete azért merült fel, mert az orosz energia kivezetésének céldátuma Brüsszel és Kijev elképzelése szerint 2027 lenne.

– mondta.

A magyar országvezetés jó viszonyra törekszik Ukrajnával, de ez nehezen tartható fenn úgy, hogy Ukrajna bejelentette: nyíltan beavatkozik a magyar választásokba az egyik ellenzéki párt, a Tisza Párt oldalán. A kormány igyekszik segíteni a háborúban lévő országnak, de nem fogják hagyni, „hogy feléljék a magyar jövőt az ukrán jóléti terven és Ukrajna uniós csatlakozásán keresztül”.

Szerinte a Tisza Párt környékén olyan politikai szakértők és politikusjelöltek jelentek meg, akik politikai hátterük alapján nemcsak Ukrajna uniós, hanem NATO-csatlakozását is támogatnák. Mint mondta, „már nemcsak titkosszolgálati segítség van az applikációjuk fejlesztésén keresztül”, de olyan politikusjelöltjei is vannak, akik arról ismertek a nemzetközi politikában, hogy „Ukrajna érdekének megfelelően járnak el”.

Orbán Balázs kiemelte: ezektől a politikusoktól nem lehet elvárni, hogy kiálljanak Magyarország érdekéért és nemet mondjanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek. „Ezt csak a nemzeti patrióta kormánytól és Orbán Viktortól lehet várni, és ez lesz innentől kezdve az április választások egyik legfontosabb tétje is” – fogalmazott.

A magyar és kárpátaljai iskolákat ért bombafenyegetésekről azt mondta: úgy tűnik, hogy egy összehangolt, több országot érintő fenyegetésről van szó, a hatóság feladata az, hogy kiderítse, honnan jöttek a fenyegetések. Hozzátette, a kormány mindenkit arra kér, hogy őrizze meg nyugalmát, és minden esetben figyelje a hatóságok tájékoztatását. Azt látja, hogy Brüsszelben egyre erősebbek a törekvések a nemzeti szuverenitás visszavágása érdekében és szűkíteni szeretnék a tagállamok mozgásterét, esetleges vétójogát.

– mondta Orbán Balázs. Szerinte a jelenlegi helyzetben a tagállamoknak vissza kellene venniük az irányítást, mert akkor lehetne többek között békét tenni vagy egy olyan helyzetet teremteni, „hogy ne az európai emberek fizessék meg az energiaátmenetnek az árát”. Leszögezte: „szemben a DK-val és a Tiszával mi úgy gondoljuk, hogy nem az Európai Bizottságot kell erősíteni, hanem a tagállamokat kell erősíteni, akiknek a sarkukra kell állni, mi erre készülünk a következő években”.