Szalay-Bobrovniczky Kristóf: újabb intézkedések erősítik a kritikus infrastruktúra védelmét
Budapest, 2026. február 26. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (k) sajtótájékoztatót tart a kritikus infrastruktúra védelmének megerősítésére összehívott egyeztető törzs második értekezlete után a Honvédelmi Minisztériumban 2026. február 26-án. Mellette Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő (b) és Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. MTI/Bruzák Noémi
Megtartotta második értekezletét és újabb intézkedésekről döntött a kritikus infrastruktúra védelmének megerősítésére összehívott egyeztető törzs - jelentette be a honvédelmi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: megduplázták az ország keleti felébe telepített helikopteres képességet. Ezek a helikopterek arra hivatottak, hogy elhárítsák azokat a Magyarország területére berepülő eszközöket, amelyek túl lassan és túl alacsonyan repülnek ahhoz, hogy az egyébként ügyeletben lévő légvédelmi erők el tudják őket hárítani - magyarázta. A miniszter közölte: nagy számban osztottak szét elektronikus zavaróeszközöket a védelmi erőknek, továbbá az Energiaügyi Minisztérium javaslatára összeállítottak a kritikus végpontok közül egy húszas listát, amelyekre megszervezték a katonai kitelepülést.
Pénteken mind a húsz végponton megjelennek a megerősítésre hivatott erők - hangsúlyozta. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, hogy a csütörtöki ülésen meghatároztak további negyven végpontot, amelyek katonai megerősítést kapnak, így következő hét elejére már hatvan végpont kap katonai védelmet, később pedig haladni fognak egy még magasabb szám felé. A miniszter leszögezte: az ehhez szükséges erők a Magyar Honvédség és a Belügyminisztérium alakulatai keretében rendelkezésre állnak.
A kapcsolattartás folyamatos és baráti a NATO-val
Beszámolt arról is, hogy a lépésekről értesítették a NATO-t, amellyel a kapcsolattartás folyamatos és baráti. A miniszter az időnként okoskodó és okvetetlenkedő ellenzéki szakértőket arra emlékeztette, hogy Magyarország nem óhajt semmilyen külső erőt igénybe venni, a végpontokat saját erőből, megelőző módon látják el katonai védelemmel. Ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy megelőzzük és szükség esetén elhárítsuk a magyarországi energetikai infrastruktúrát érő provokációs és egyéb, légi vagy szárazföldi támadásokat, és ezen keresztül biztosítsuk a magyar gazdaság és a közlekedés feltétlenül szükséges, alapvető eszközeit - az energiát -, és ezáltal a magyar emberek biztonságát is garantáljuk - fogalmazott a tárcavezető. A miniszter hozzátette: szeretnék javítani az emberek érzését is, hogy amikor ilyen nehéz és vészterhes idők járnak, akkor biztosak legyenek abban, hogy az ország működése, energiaellátása zavartalan lesz.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kitért arra is, hogy Magyarország jelenleg egy zsaroló állam olajblokádja alatt áll Szlovákiával együtt. Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket - idézte fel, hozzátéve: elegendő információ van ahhoz, hogy tudják, sem műszaki, sem technikai körülmények nincsenek, amelyek miatt ne lehetne kőolajat folyósítani, amire egyébként Ukrajnának jogi kötelezettsége is van.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az ilyen támadások nem precedens nélküliek, hiszen az Északi Áramlatot Ukrajna felrobbantotta.
Hogy Németország ezt miért tűri el, azt nem tudom, Magyarország az ilyen természetű zsarolásnak ellenáll
- húzta alá. Szalay-Bobrovniczky Kristóf figyelmeztetett arra is, hogy Magyarországra is lépett már be drón, amely áthaladt az ország teljes területén, és a jelenleg Tisza-képviselőként politikusi pályára lépett korábbi vezérkari főnök karba tett kézzel nézte ezt. Szeretném felszólítani az ellenzéki pártokat - és különösen a Tiszát - arra, hogy az intézkedéseink ellen való folyamatos hangulatkeltést fejezzék be- hangsúlyozta a miniszter, aki felszólította Brüsszelt is, hogy vesse be befolyását és nyomását ez ellen a zavarás ellen.
