Pesti Srácok

Összedőlt Szilágycsehi félezer éves templomtornya

Összedőlt Szilágycsehi félezer éves templomtornya

Több mint félezer éves templomtorony dőlt össze kedd este. Szilágycsehi református templomának tornya éppen felújítás alatt állt, arra azonban nem számítottak az építtetők, hogy a falak megadják magukat.

Tulajdonképpen a földdel vált egyenlővé az erdélyi Szilágycsehi református tornyának 507 éves tornya – számolt be róla a Református.hu. A felújítás alatt álló épületrész kedd este adta meg magát, a tetőszerkezet egy része az úttestre omlott.

Szilágycsehi
Szilágycsehi temploma torony nélkül

Bár az omlás következtében több parkoló autó is megrongálódott, a mentőkutyás keresés nem talált a romok alá szorult áldozatra. A területet biztonsági okokból lezárták, az eset körülményeit a hatóságok vizsgálják.

A szakértők sem számítottak arra, hogy a torony összeomolhat

Az eset kapcsán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményt is kiadott, amelyben részletesen beszámolnak annak körülményeiről. Mint elöljáróban is kiemelték, súlyos szerkezeti hibái voltak a toronynak, ugyanakkor a gyülekezet a felújítás során szakszerűen járt el, betartva a hatályos törvényeket és a megfelelő szakembereket vonva be a munkálatokba. A szakértők ugyan tudtak a szerkezeti hibákról,

arra azonban nem számítottak, hogy az évszázados falak összeomlanak.

A munkások már hazamentek

Szilágyi Zoltán, a szilágycsehi református egyházközség lelkésze a Krónika.ro portálnak szerdán úgy nyilatkozott, hogy a gyülekezet azért fogott hozzá a 15-16. századi műemlék templom felújításához, mert repedések jelentek meg a mennyezeten.

Akkor a szakértők azt mondták, a templomhajó mennyezetén kialakult repedések azért keletkeztek, mert valószínűleg mozog a torony, az alatta lévő talajréteggel lehet gond

- részletezte a lelkész. Éppen ezért a felújítási tervekbe a torony megerősítését is belefoglalták. Lecserélték a tetőszerkezetet, és négy méter magasságig leverték a vakolatot. Ez alatt egyértelműen láthatóvá váltak a toronyfal repedései, ezért a szakértők azt javasolták, hogy a szerkezeterősítő munkálatok idejére belülről és kívülről is támasszák meg a tornyot. A lelkész szerint a torony belső falának kitámasztása megtörtént, és éppen szerdára tervezték a külső falak megerősítését.

A munkások kedden előkészítették az ehhez szükséges anyagokat, majd késő délután hazamentek. Ezt követően egy órán belül omlott össze a torony

- részletezte az előzményeket.

Nem zajlottak más munkálatok Szilágycsehi temploma körül

Szilágyi Zoltán cáfolta, hogy a templom külső fala körül ásatások, földmunkák zajlottak volna. Mint mondta, a templom belső terében készültek próbaárkok a régi szentélyben és a templomhajóban, de nem a torony felőli részen. Elmondása szerint a belső térben nincs nyoma annak, hogy a templomtorony összeomlása miatt a falak károsodtak volna. A toronyrész gyakorlatilag teljesen levált a templom többi részéről.

A toronyomlás egyedül a főbejárati falat rántotta magával, mivel az szerkezetileg össze volt kötve a toronnyal

- mutatott rá. Úgy vélte, a torony összeomlását kiváltó okok megválaszolása a szakértők feladata.

  • A szilágysági kisváros A-kategóriás műemlék templomában a román művelődési minisztérium műemlékvédő programja keretében zajlottak nagyszabású felújítási munkálatok mintegy 10 millió lej (750 millió forint) értékben. A 2024 decemberében kezdődött beavatkozás a többi között az épület statikai megerősítését, a tetőzet és homlokzatok restaurálását, az elektromos hálózat cseréjét is magába foglalta, 2027 végére kellett volna befejezni.

Adománygyűjtést hirdet a Magyar Református Szeretetszolgálat, amely támogatható az adomany.jobbadni.hu oldalon keresztül, valamint az alapítvány bankszámlaszámára történő utalással: 10702019-85008898-51100005 (közlemény: szilágycsehi templom).

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.