Pesti Srácok

Elhunyt Vásáry Tamás zongoraművész, a közmédia és az MRME saját halottjának tekinti

Elhunyt Vásáry Tamás zongoraművész, a közmédia és az MRME saját halottjának tekinti

A közmédia, valamint a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) saját halottjának tekinti Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművészt, karmestert, a Nemzet Művészét, a Magyar Szent István Rend tulajdonosát - közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája pénteken az MTI-vel. Vásáry 93 évet élt.

A Nemzet Művésze, a Magyar Szent István Rend tulajdonosa, a Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara örökös tiszteletbeli főzeneigazgatója, elnök-karmestere és a közmédia Dohnányi Ernő-díjának elismertje, a Bartók Rádió Zenei Díj életműdíjasa február 5-én, életének 93. évében hunyt el - írták. A közmédia, valamint a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) saját halottjának tekinti Vásáry Tamást, a magyar zenei kultúra nemzetközi rangú művészét, akinek életműve generációk zenei gondolkodását formálta, és örökre beírta nevét az egyetemes zenetörténetbe. A közmédia és az MRME megemlékezik az elhunytra, a részletes műsor és programinformációkat később közlik. A közlemény szerint Vásáry Tamás életműve — a klasszikus zenei kultúrában betöltött meghatározó szerepével, nemzetközi rangú zongoraművészi és karmesteri tevékenységével, valamint elkötelezett pedagógiai és közösségi szolgálatával — példaértékű örökséget hagyott maga után a szakma és a következő generációk számára.

Vásáry Tamás 95 évet élt.
Vásáry Tamás 93 évet élt.

Vásáry életútja

Debrecenben született 1933. augusztus 11-én. Már gyermekkorában zenei csodagyerekként lépett a közönség elé; nyolcévesen adta első nyilvános koncertjét - Mozart D-dúr zongoraversenyét (K. 107/1) játszotta. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta, ahol később Kodály Zoltán tanársegédjeként is tevékenykedett, valamint Dohnányi Ernő tanítványaként korán a szakma élvonalába emelkedett. Nemzetközi karrierje a londoni Royal Festival Hall-beli bemutatkozással indult, majd London, Párizs, Berlin és New York hangversenytermeiben és fesztiváljain tolmácsolta a klasszikus zenét. Karmesterként több mint száz zenekarral dolgozott együtt világszerte.

Kiemelt szerepet töltött be a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának történetében: 1993 és 2004 között főzeneigazgatóként vezette az együttest, majd 2004-től örökös tiszteletbeli főzeneigazgatóként, elnök-karmesterként folytatta művészi szolgálatát. Több évtizedes pályája során Vásáry Tamás számos rangos kitüntetéssel gazdagította a magyar és nemzetközi zenei kultúrát. Olyan elismerések fémjelzik életművét, mint a Kossuth-díj (1998), a Nemzet Művésze (2014), Magyar Szent István Rend (2017), Magyar Örökség Díj (1999), Prima Primissima Díj (2007) vagy a közmédia Dohnányi Ernő-díja (2020), valamint számos oktatási tevékenységét méltató díj és nemzetközi tagozati tisztség, illetve művészeti kitüntetés.

Mint írták, a közmédia történetében ritka az olyan tartós és meghatározó szakmai együttműködés, amelyben egy művész életműve egyszerre képviseli a klasszikus zenei hagyományok hiteles továbbadását, a közönség felé irányuló felelős megszólalást és a nemzetközi mércével is meghatározó művészi minőséget. Vásáry Tamás életútja és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinél végzett több évtizedes munkája egyértelművé tette, hogy a közszolgálati média nem pusztán közvetítője, hanem alakítója is a magyar zenei kultúrának. Művészete és szakmai hitelessége a közszolgálati zenei műhelyek számára ma is irányadó. A közmédia és az MRME közössége Vásáry Tamást saját halottjaként gyászolja - zárul a közlemény.

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.