Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Weber az európai trónra ültetné saját magát

PPestiSrácok.hu Forró drót 2026. február 4. 11:04
Magyar Péter és Manfred Weber. Vajon milyen alku tárgya a mentelmi jog?
Magyar Péter és Manfred Weber. Vajon milyen alku tárgya a mentelmi jog?

Az Európai Néppárt elnöke új hatalmi központosítást sürget Brüsszelben – a tagállami jogkörök rovására - mondta az Igazság Órája podcast-ben Deutsch Tamás EP-képviselő. Manfred Weber az EU csúcsára tör, Magyar Péter hű támogatásával.

Az Európai Néppárt elnöke új hatalmi központosítást sürget Brüsszelben – a tagállami jogkörök rovására - mondta az Igazság Órája podcast-ben Deutsch Tamás EP-képviselő. Manfred Weber európai trónra ültetné saját magát, idézi a Magyar Nemzet.

WEBER hű szolgája Magyar
Magyar Péter úgy van vele, hogy a néppárti Weber és von der Leyen az uniós források visszatartásával, és ezzel a magyar belügyekbe való beavatkozással még segítségére lehetnek a pártnak. (Fotó: archív)

Weber központosítást akar az EU-ban

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke olyan reformcsomagot szorgalmaz, amely alapjaiban alakítaná át az Európai Unió döntéshozatalát. A javaslatok lényege: Brüsszel hatalmának további növelése, miközben a tagállamok mozgástere érdemben(probably spelled érdemben) szűkülne. A cikk hangsúlyozza, hogy az EPP-hez tartozó Tisza Párt jelenléte miatt a kérdés magyar belpolitikai dimenziót is kap.

A lapnak nyilatkozó Deutsch Tamás szerint Weber elképzelései „európai trónra ültetésként” értelmezhetők, mivel a tervek az uniós intézmények – különösen az Európai Parlament és a Bizottság – befolyását erősítenék a nemzeti kormányokkal szemben. A kritikusok attól tartanak, hogy ez az irány a szuverenitás további leépítéséhez vezetne.

A főbb tények:

  • Weber terve megszüntetné a tagállami vétót, amely eddig kulcsfontosságú eszköz volt a nemzeti érdekek védelmében az EU-ban.
  • Az Európai Néppárt központosítást sürget, erősebb brüsszeli irányítással, ami a föderális Európa irányába tolhatná az Uniót.
  • Deutsch Tamás szerint a háttérben hatalomkoncentráció áll, amely demokratikus kontroll nélkül növelné az uniós elit befolyását.

A cikk konklúziója szerint Manfred Weber reformelképzelései nem pusztán technikai módosítások, hanem politikai irányváltást jelentenek. A tét az, hogy az Európai Unió a nemzetállamok szövetsége marad-e, vagy egy központosított, Brüsszelből vezérelt struktúrává alakul. 

 

 

Kapcsolódó témák
deutsch tamás európai néppárt brüsszel európai unió magyar péter manfred weber
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.