Horvátország nem fogadja a szerb elnököt
Zoran Milanović horvát elnök lemondta a májusra tervezett Brdo–Brioni-folyamat regionális csúcstalálkozóját, arra hivatkozva, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök látogatása az országba kivitelezhetetlen – közölte a horvát vezető hivatalának sajtóközleménye.
Aleksandar Vučić szerb elnök politikai nyilatkozatai és cselekedetei, amelyeknek az elmúlt napokban és hetekben tanúi lehettünk, teljes mértékben ellentmondanak a Brdo–Brioni-folyamat céljainak, aláássák az államközi kapcsolatokat, és veszélyeztetik a békét és a stabilitást Délkelet-Európában. Zoran Milanović, a Horvát Köztársaság elnöke úgy véli, hogy ilyen körülmények között nincsenek meg a szükséges előfeltételek, és Aleksandar Vučić szerb elnök érkezése a Horvát Köztársaságba lehetetlen – áll a közleményben.
Fotó: Andrej Cukic
Március 14-én Horvátország tájékoztatta Mark Rutte NATO-főtitkárt, hogy Szerbiának már vannak olyan levegő-föld rakétái, amelyek hatótávolsága eléri a 400 km-t. Andrej Plenkovic miniszterelnök kijelentette, hogy „ez fontos információ, amelyet a NATO vezetésének és a szövetség tagjainak figyelembe kell venniük”. A szerb elnök korábban elmondta, hogy az ország MiG-29-es vadászgépeit kínai gyártmányú rakétákkal szerelték fel. Hozzátette, hogy Belgrád az Albánia, Horvátország és az el nem ismert Koszovó közötti katonai együttműködést potenciális fenyegetésnek tekinti, és felkészül a védekezésre.
2025 márciusában Albánia, Horvátország és az el nem ismert Koszovó katonai együttműködési memorandumot írt alá, amely előírja az együttműködés fejlesztését a védelmi képességek megerősítése, az interoperabilitás növelése, a hibrid fenyegetések elleni küzdelem, valamint az euro-atlanti és regionális védelmi integráció támogatása terén. A szerb külügyminisztérium közölte, hogy a megállapodás aláássa a regionális biztonságot és provokatív, mivel Szerbiával való konzultáció nélkül jött létre, és olyan pristinai struktúrák részvételét írja elő, amelyeket Belgrád nem ismer el.
A Brdo–Brioni-folyamatot 2013-ban hozták létre Szlovénia és Horvátország kezdeményezésére a délkelet-európai országok – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, valamint az el nem ismert Koszovó – európai integrációjának előmozdítása érdekében. Ebben a formátumban évente tartanak csúcstalálkozókat.
