Rekordszinten a nemi erőszakok száma Ausztriában
Magyar turistanők ellen követtek el szexuális erőszakot Szilciliában
Nem, nem Güntherék lettek erőszakosabbak az utóbbi években. Az elmúlt tíz évben ugyanis sokkal inkább Ahmedek és Mohamedek megjelenése emelte rekordszintre a tragikus statisztikát.
Aggasztó mértékben emelkedett a nemi erőszakok száma Ausztriában az elmúlt években. Míg 2015-ben 826 ilyen bűncselekményt regisztráltak, addig 2024-re már 1359 esetről számoltak be a hatóságok. Ez 533-mal több, ami közel kétharmados növekedés. A belügyminisztérium adatai szerint 2024-ben 480 külföldi állampolgárságú gyanúsított szerepelt a statisztikákban, köztük 54 migráns – írja a Magyar Nemzet.
Néhány évvel korábban még jóval alacsonyabbak voltak ezek a számok: 2019-ben 292, 2021-ben 351, 2023-ban pedig 427 külföldi gyanúsítottat tartottak nyilván. A tendencia tehát egyértelmű: mind az esetek száma, mind a külföldi elkövetők aránya emelkedik.
Hiányosak statisztikák
Bár egyes részadatok időnként napvilágot látnak, a teljes kép továbbra is hiányos. Egy 2023-as bontás szerint a menedékkérő gyanúsítottak között a szíriai és afgán állampolgárok voltak többségben. Ugyanakkor a hatóságok nem közölnek részletes adatokat arról, hogy az elkövetők milyen tartózkodási státusszal rendelkeznek – például mennyi közöttük a menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesülő személy.
Hasonló a helyzet a migrációs háttérrel kapcsolatban is: a statisztikák nem tartalmazzák sem a születési helyet, sem a szülők származását, így az esetleges migrációs háttér sem jelenik meg a hivatalos adatokban. A parlamenti válaszok szerint ezek a statisztikák egyszerűen „nem állnak rendelkezésre”.
Politikai vita az adatok körül
Christian Lausch, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti képviselője élesen bírálta a helyzetet. Állítása szerint az adatok valójában léteznek, csak nem hozzák őket nyilvánosságra.
A minisztérium kitér a válaszok elől. Nem akarnak nyilvánosságra hozni bizonyos információkat
– fogalmazott. Hozzátette: minden gyanúsítottról alapvető adatokat rögzítenek, például nevet, születési dátumot, jogi minősítést és állampolgárságot.
Lausch szerint az átláthatóság hiánya akadályozza a problémák kezelését is:
Így nem lehet hatékonyan fellépni. Féligazságokkal dolgozunk.
Tapasztalatai alapján az erőszakos bűncselekmények, különösen a nők és gyermekek elleni erőszak, az elmúlt években jelentősen nőtt. Úgy véli, a származás kérdése ebben nem hagyható figyelmen kívül. A jobboldali politikus hangsúlyozta: a társadalomnak joga van tudni, hogy kik követik el ezeket a bűncselekményeket. Szerinte a migrációs háttér feltérképezése technikailag nem jelentene akadályt, mivel az ehhez szükséges adatokat rögzítik.
