Pesti Srácok

Szijjártó Péter: meg kell akadályozni, hogy a történelem sötét napjai megismétlődhessenek hazánkban

Szijjártó Péter: meg kell akadályozni, hogy a történelem sötét napjai megismétlődhessenek hazánkban
Fotó: Balogh Zoltán

Az emlékezés a pharrajimosra, azaz a roma holokausztra felhívja a figyelmet arra, hogy soha többé nem engedhetjük meg, hogy emberéletek ezreibe kerülő pusztítás, gyűlölet söpörjön végig Magyarországon - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

Szijjártó Péter tárcavezető az "Út a pharrajimostól a Corvin-közig" című kiállítás megnyitóján aláhúzta, hogy minden ország történelmében vannak események, amelyek a nemzeti emlékezet fájó pontjaihoz tartoznak. "Itt Közép-Európában mindig olyan volt az élet, hogy kicsit bonyolultabb volt annál, mint ahogyan a nálunk szerencsésebb nemzetek éltek" - mondta. "Ebből fakadóan aztán a mi történelmünk itt Közép-Európában is bonyolultabb lett, bonyolultabb a mai napig. Ebből fakadóan aztán a közép-európai nemzetek, így a magyar nemzet történelmében is a fájó pontok kicsit sűrűbben adódtak, mint a nálunk szerencsésebb nemzetek életében" - mutatott rá. 

Szijjártó
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Az út a Pharrajimostól a Corvin-közig című kiállítás megnyitóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2026. március 12-én.MTI/Balogh Zoltán

Szijjártó Péter szerint ugyanazok a veszélyek fenyegetnek

"Mindazonáltal ezek eseményeknek a nemzeti emlékezetben nélkülözhetetlen szerepük van, mert ezek a fájó pontok egyszerre emlékeztetnek és tanítanak is bennünket. A pharrajimos felhívja mindannyiunk figyelmét arra, hogy soha többé nem engedhetjük meg, hogy emberéletek ezreibe kerülő pusztítás vagy gyűlölet söpörjön végig Magyarországon" - folytatta. "És a pharrajimosra emlékezés kijelöli kötelességünket is, vagyis hogy meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy a múltnak ezek a felkiáltójelei ne halványuljanak el, és meg kell akadályoznunk, hogy a történelem sötét napjai megismétlődhessenek itt Magyarországon" - tette hozzá. 

Szijjártó Péter leszögezte, hogy ezért biztosra kell mennünk abban a tekintetben, hogy a mai háborúktól szenvedő világunkban Magyarország esetében mindig biztosítjuk, hogy a háborúkból kimaradjunk, és minden olyan eseményt távol tartsunk az országtól, amely emberi tragédiákat, egy nemzet szenvedését hozná el. "Mi, magyarok sajnos elég sokat tapasztaltunk az ilyen fekete történelmi fejezetekből, legyen szó az első vagy a második világháború szörnyűségekről, a holokauszt borzalmairól. Ezért nekünk mindent meg kell tennünk annak az érdekében, hogy ilyen események soha többet ne történhessenek meg Magyarországon" - hangsúlyozta. "És azt is tudjuk, hogy nem akkor kell észbe kapni, amikor a sötét fellegek már ott gyülekeznek a fejünk fölött, mert akkor már bizony késő. A béke, a családok, a magyar emberek, Magyarország biztonságának megőrzése egy folyamatos munka, egy mindennapos erőfeszítés kell, hogy legyen" - húzta alá. 

"Minden nap fel kell lépnünk azon kezdeményezések, provokációk és nyomásgyakorlás ellen, amelyek Magyarországot újra bele akarnák húzni valami olyasmibe, amitől mi Magyarországot, az egész magyar nemzetet meg akarjuk kímélni" - fűzte hozzá. Majd a jelenlegi nemzetközi helyzet veszélyeire figyelmeztetett, és úgy vélekedett, hogy a mai "háborús világkorszakban Európában, legalábbis annak a nyugati felében a politikai vezetők egészen egyszerűen elveszítették a józan eszüket, hiszen sajátjukként állítanak be egy olyan háborút, amihez az ég egy adta világon semmi közünk nincsen, s bele akarják vinni az egész kontinenst egy nukleáris szuperhatalommal szembeni, ezáltal felesleges, reménytelen és abszolút mértékben megnyerhetetlen háborúba". 

A miniszter leszögezte, hogy ezért a kormány kötelessége megakadályozni, hogy ez a háborús pusztítás újra úrrá legyen Magyarországon, ezért nem is finanszírozzák az ukrajnai fegyveres konfliktus folytatását és ellenzik, hogy a béke szövetségeként létrehozott Európai Uniót katonai szövetséggé torzítsák. "És mindent megteszünk annak az érdekében, hogy a magyar embereket megóvjuk ennek a háborúnak a következményeitől. (…) Abban is biztosak lehetnek, hogy a nemzeti szuverén kormány fellép minden támadással és fenyegetéssel szemben azért, hogy az országunk békéjét és biztonságát megőrizhessük" - jelentette ki. "Nos, minden egyes alkalommal, amikor is a holokauszt és a pharrajimos borzalmairól beszélünk, akkor egyúttal állást foglalunk egy olyan jövő mellett is, amelyben az ilyen szörnyűségek nem történhetnek meg újra" - összegzett. 

(MTI)

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.