Zelenszkijék társaságot kapnak: elindult a tényfeltáró bizottság Ukrajnába
Fotó: Balázs Attila
Czepek Gábor, az Energiaügy Minisztérium államtitkára Záhonyból jelentkezett be. A tényfeltáró bizottság célja, hogy megteremtse a Barátság kőolajvezeték újranyitásának feltételeit.
A záhonyi határátkelőről jelentkezett Czepek Gábor, az Energiaügy Minisztérium államtitkára, aki egyben annak a tényfeltáró bizottságnak is a vezetője, amelyet a kormány azért hozott létre, hogy megvizsgálja a Barátság kőolajvezeték tényleges állapotát. A küldöttség szerdán reggel elindult Ukrajna irányába, amint azt Kovács Zoltán az Igazság órája című műsorban bejelentette.
Fotó: Hegedüs Róbert
Az államtitkár emlékeztetett: január 27-e óta nem működik a Barátság kőolajvezeték, mert Ukrajna leállította. Ez a kőolajvezeték kulcsfontosságú az ország szempontjából, évente ötmillió tonna kőolaj érkezik az országba Ukrajna irányából, Oroszországból a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
Két fontos oka és stratégiai értéke is van ennek a vezetéknek. Az egyik az, hogy innen érkezik be a kőolaj az ország szívébe, a dunai finomítóba, a Mol ebből készít üzemanyagot és látja el az egész országot
– hívta fel a figyelmet Czepek Gábor. A másik pedig az, hogy az Urál keleti típusú orosz kőolaj lényegesen olcsóbb a nyugati típusú kőolajnál. Ennek az árelőnyét, amely az elmúlt négy esztendőben 650 milliárd forint volt, a kormány a rezsivédelmi alapba tette. Tehát nemcsak az üzemanyag, hanem a rezsivédelem alapja is az orosz kőolaj és a Barátság kőolajvezeték – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint a közel-keleti konfliktus emelte a tétet, immáron a tengeri útvonalak is elnehezültek, Európa is kőolajkrízissel küzd.
A tényfeltáró bizottság célja, hogy megteremtse a Barátság kőolajvezeték újranyitásának feltételeit
Kijelentette, ebben a helyzetben stratégiai előny van annak a kezében, aki csővezetéken is el tudja látni magát, nem csak tengeri útvonalakon. Tehát Magyarország stratégiai előnyben van az elmúlt négy esztendő energiapolitikája miatt, hiszen nem engedtük bezárni a keleti erőforrásokat, a Barátság kőolajvezetéket.
Magyarország nem fogadja el a Barátság kőolajvezeték leállítását. Ezért a kormány létrehozta azt a küldöttséget, amely a kőolajvezeték tényfeltárását hivatott elvégezni. A feladatunk az, hogy a kőolajvezeték állapotáról meggyőződjünk, és az újraindítás feltételeit megteremtsük. Legyen világos mindannyiunk számára: ez a kőolaj a magyar olajtársaság tulajdona, magyar tulajdon. Ezt a kőolajat nem érinti szankció. Ez a kőolaj nekünk jár
– nyomatékosította Czepek Gábor. A tényfeltáró bizottságnak négy tagja van Czepek Gáboron kívül, és velük tart Ukrajnába egy olajipari szakember, egy nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető és egy energiapiaci elemző is. A céljuk, hogy megteremtsék a Barátság kőolajvezeték újranyitásának feltételeit.
Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a kialakult helyzet miatt a magyar kormány hozzányúlt a stratégiai készletekhez, és védett árat vezetett be a lakosság és a vállalkozások számára, ami megvédi a magyarokat a kőolajpiaci krízistől. De ebben kulcskérdés, hogy a Barátság kőolajvezeték újranyitása megtörténjen.
Úgy vélte, ez már nem csak magyar dimenzió, hiszen Európa is úgy tudja kezelni ezt a helyzetet, ha változtat az eddigi politikán és nyit a keleti erőforrások felé, legyen szó kőolajról, vagy legyen szó földgázról.
Czepek Gábor beszámolt arról is, hogy mit tett eddig a bizottság. Mint mondta, tárgyaltak Pozsonyban a szlovák energiapiaci szereplőkkel és az energetikai kormányzat képviselőivel. Megállapodtak abban, hogy ők is csatlakoznak ehhez a tényfeltáró küldöttséghez. Tehát immáron nem csak magyar, hanem magyar–szlovák kezdeményezésről is van szó.
Írtunk is egy közös levelet az Európai Bizottságnak, ahol elemeztük a helyzetet és indokoltuk azt, hogy kulcskérdés számunkra a Barátság kőolajvezeték újraindítása. Ezen felül levelet írtunk az ukrán energiaüggyel foglalkozó miniszterelnök-helyettesnek arról, hogy nyissa meg a vezetéket vagy tegye lehetővé az állapotának vizsgálatát
– közölte az államtitkár. Mint mondta, a küldöttség azért utazik Kijevbe, hogy tárgyaljanak erről a levélről, és érdemi párbeszédet folytassanak a tárgyalóasztalnál, amely elsősorban magyar, de immáron európai érdek is. Ezért nemcsak a kijevi energetikai kormányzattal kívánnak tárgyalni Kijevben, hanem az ottani nagykövetekkel, az Európai Bizottság képviselőjével arról, hogy az egyedüli megoldás az európai krízisre a keleti források újranyitása.
