Vádemelés: az Ön pénzéből is végezték a nemátalakító műtéteket a kiskunhalasi orvosok

Az ügyészség szerint a vádlott orvosok két éven keresztül jogsértően, közfinanszírozásra végeztek magánműtéteket – köztük nemátalakító beavatkozásokat egészséges pacienseken– a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség vádat emelt most két kiskunhalasi orvos és két társuk ellen. 

A magánrendelés állami műtővel - vádat emeltek

A vádirat szerint az egyik vádlott, Dr. B. Noémi urológus szakorvos magánrendelésén vállalt nemátalakító és egyéb műtéteket, valamint azokhoz kapcsolódó vizsgálatokat és kezeléseket. Mivel egyben a kórház alkalmazottja is volt, a kórházi műtőt magáncélra nem használhatta volna. Ennek ellenére 2022-ben megállapodott a kórház vezetőségével – két másik vádlott társával –, hogy a jogszabályok megkerülése érdekében munkaidő után veheti igénybe a műtőket. A beavatkozásokat rendszerint Dr. S. Károly sebész főorvossal közösen végezték el. A térítési díjak 600 ezer és 1 millió forint között mozogtak, amelyeket részben a doktor cége, részben egy alapítvány számlájára utaltattak. A műtéteket emellett a társadalombiztosítás terhére számolták el: a magánpácienseket a kórház magánbetegek osztályára vették fel, így az állami finanszírozás fedezte a beavatkozásokat.

Az ügyészségi vádak és a károkozás mértéke

A főügyészség a műtéteket végző orvosokat a nekik fizetett térítési díjak számához igazodó rendbeliségű vesztegetés elfogadásával, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A két társuk ellen folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emeltek vádat. A társadalombiztosítási támogatások jogosulatlan igénylésével a vádlottak összesen több mint 15 millió forinttal károsították meg a költségvetést.

A vád szerint a következő három tény bizonyítható:

1. A műtéteket munkaidő után, a kórház infrastruktúrájának jogosulatlan használatával végezték, miután 2022-ben megállapodtak a kórház két vezetőjével a szabályok megkerüléséről.
2. A magánpácienseket formálisan a kórház magánbetegek osztályára vették fel, így az állami TB fedezte a beavatkozásokat, miközben a betegek 600 ezer–1 millió forintos díjat fizettek a doktoroknak.
3. A térítési díjakat részben a vádlott cége, részben egy alapítvány számlájára utalták, ezzel is elleplezve a magánjellegű tevékenységet.

Előzmények: a 2025-ös letartóztatás és a nyomozás

Az ügy előzménye 2025. január 29-re nyúlik vissza, amikor a rendőrség a kórházban és a magánrendelőben fogta el a két orvost. Dr. B. Noémi és Dr. S. Károly akkor vesztegetés elfogadásával és szolgálati visszaéléssel gyanúsították őket. A nyomozás során házkutatást tartottak a lakásokon, a kórházban és a rendelőben, számos orvosi dokumentumot és pénzügyi iratot foglaltak le. A gyanúsítottakat őrizetbe vették, majd később bűnügyi felügyelet alá helyezték őket. 

A nyomozás során kiderült, hogy a jogsértő gyakorlat legalább két évig tartott, és a vádlottak nem csupán a kórházi infrastruktúrát használták ingyen, hanem az állami finanszírozást is igénybe vették a magánműtétekhez. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség most a Kecskeméti Törvényszék elé tárja az ügyet. A terheltek szabadlábon védekeznek, bűnösségükről a bíróság dönt majd.

Az ügy rávilágít a magyar egészségügy egyik érzékeny területére: a nemátalakító ellátás jogi és finanszírozási szabályozatlanságára. A vádemelés ugyanakkor egyértelmű üzenet: az állami kórházak infrastruktúráját és közpénzt magáncélra felhasználni súlyos bűncselekmény, akárhány beteg érdeke forog is kockán. A Kecskeméti Törvényszék döntése várhatóan precedenst teremt majd hasonló ügyekben.