Pesti Srácok

Donald Trump közvélemény-kutatója szerint a Fidesz vezet, a Tisza nem tud kormányt alakítani

Donald Trump közvélemény-kutatója szerint a Fidesz vezet, a Tisza nem tud kormányt alakítani
Orbán Viktor
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

A kampány hajrájára fordulva továbbra is a Fidesz áll az élen. Donald Trump kutatója, az amerikai McLaughlin & Associates friss, ezerfős, személyes interjúkon alapuló országos közvélemény-kutatása szerint a kormánypárt 42,6 százalékkal vezet, míg a Tisza Párt 37,3 százalékon áll.

A kampány hajrájára fordulva továbbra is a Fidesz áll az élen - írja az Index. Donald Trump kutatója, az amerikai McLaughlin & Associates friss, ezerfős, személyes interjúkon alapuló országos közvélemény-kutatása szerint a kormánypárt 42,6 százalékkal vezet, míg a Tisza Párt 37,3 százalékon áll. A közvetlenül a választás előtt, a politikailag aktív népesség körében végzett felmérés hivatásos kérdezőbiztosok bevonásával készült, és különösen megbízhatónak számít.

DONALD Trump kutatója a Tiszáról
Donald Trump intézetének kutatása hallatán Magyar Péter egyre zordabb lehet (Fotó: Havran Zoltán)

Donald Trump számára is megbízható intézet

A több évtizedes tapasztalattal rendelkező amerikai McLaughlin & Associates kutatócég a 2026-os országgyűlési választás kampányidőszakában végig nyomon követte a választói hangulat alakulását, rendszeresen jelentkezett az Indexen közvélemény-kutatásokkal, segítve a folyamatok megértését. Most pedig közzétették a sorozat záróelemzését, amely átfogó képet ad a kampány végére kialakult erőviszonyokról. Az országos, a választásra jogosultak körében végzett felmérés alapján

a vasárnapi országgyűlési választások előtt a Fidesz 42,6 százalékkal áll az élen, míg a Tisza 37,3 százalékon követi.

A többi párt jóval kisebb arányban szerepel: a Mi Hazánk 7 százalékot, a DK 4,3 százalékot, a Kétfarkú Kutya Párt pedig 2,1 százalékot ér el, miközben az egyéb pártok összesen 0,6 százalékon állnak. A választók egy része még bizonytalan: 2,4 százalékuk nem döntött, míg 3,7 százalékuk biztosan nem vesz részt a szavazáson. Tehát az adatok alapján jól kirajzolódik, egy hárompárti parlament felállásával számolnak.

Az 1000, választásra jogosult magyar állampolgár körében készült felmérés több szempontból is kiemelkedő.

  • Egyrészt rendkívül friss adatokat tartalmaz, hiszen április 7-én zárult le, közvetlenül a választás előtt.
  • Másrészt a kutatás teljes egészében személyes interjúkra épült, amelyeket hivatásos kérdezőbiztosok végeztek, így az adatok megbízhatósága különösen erős, mert nem telefonos megkeresések adatai állnak a háttérben.

A kutatócég vezetője, John McLaughlin kiemelte, hogy a felmérés statisztikai pontossága 95 százalékos konfidenciaszint mellett +/− 3,1 százalékos hibahatárral értelmezhető, és mintavétele tükrözi a magyarországi választásokon jellemzően részt vevő szavazók demográfiai és földrajzi összetételét is.

Rejtett szavazók, stabil táborok és korlátozott átszavazási esélyek

John McLaughlin szerint azért döntöttek a személyes adatfelvétel mellett, mert a választás közeledtével egyre többen utasították vissza a megkereséseket. Ahogy nőtt a kampány intenzitása, úgy keresték meg a választókat mind gyakrabban különböző médiumok és pártszervezetek, ami érezhetően emelte a válaszmegtagadás arányát – szerintük különösen a Fidesz szavazói körében.

A személyes interjúkra épülő módszer ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy a kutatók elérjék azokat a nehezebben megszólítható választókat is, akiket gyakran „rejtett Orbán-szavazókként” emlegetnek, és akik telefonos felmérésekben kevésbé hajlandók válaszolni. Hasonló jelenséget figyeltek meg egyébként korábban az Egyesült Államokban is, például a 2016-os, 2020-as és 2024-es választások idején, amikor az úgynevezett „rejtőzködő Trump-szavazók” szintén nagyobb arányban maradtak ki az ilyen típusú közvélemény-kutatásokból.

A felmérés egyik legfontosabb következtetése, hogy a választási rendszer sajátosságai – vagyis az országos listás és az egyéni körzetes szavazás kombinációja – miatt a második helyen álló Tisza Párt, illetve Magyar Péter, az ellenzéki párt vezetője a mért 37,3 százalékos támogatottsággal semmiképpen nem tud elegendő felhatalmazást szerezni a kormányalakításhoz.

A számok azt mutatják, hogy a Fidesz támogatottsága különösen stabil a jobboldali szavazók körében, ahol a választók mintegy 80 százalékát maga mögött tudja. 

Ezzel szemben a Tisza elsősorban a baloldali szavazók között erős, ahol 69 százalékot ér el, míg a politikailag középen állók körében 46 százalékos támogatottságot tud felmutatni.

Ezért a kutatás értelmezése szerint, amennyiben a jobboldali szavazók továbbra is nagy arányban részt vesznek a választáson, a Fidesz megőrizheti jelenlegi vezető pozícióját. A felmérés arra is rámutatott arra, hogy a Tisza Párt számára nem nevezhető sikeresnek a Mi Hazánk szavazóinak megszólítása. Különösen beszédes, hogy jelenleg a Mi Hazánk szavazóinak 84 százaléka nem támogatja Magyar Pétert, ami tovább szűkíti az átszavazás esélyét.

 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.