Pesti Srácok

Ma alakul meg a Fidesz új parlamenti frakciója

Ma alakul meg a Fidesz új parlamenti frakciója
Fotó: Hegedüs Róbert

Ma alakul meg a Fidesz új parlamenti frakciója, ami az eddigi kormánypárt megújulásának első állomása lesz, miután április 12-én a Tisza Párt nyerte el a szavazatok kétharmadát. Egyelőre egy biztos név van, a frakciót Gulyás Gergely vezeti majd, Orbán Viktor visszaadta mandátumát, így nem vesz rész az új Országgyűlés munkájában.

Ma jelenti be a Fidesz, hogy kikkel vág neki a következő parlamenti ciklusnak. Orbán Viktor pártja tizenhat év kormányzás után kerül ellenzéki szerepbe, a május 9-én megalakuló új Országgyűlésbe pedig egy megújított frakció fog beülni, 36 év után immáron a pártelnök nélkül – írta a Magyar Nemzet.

A választásokon a Fidesz–KDNP 52 mandátumot szerzett, amelyekből tíz egyéni választókerületi és 42 listás mandátum. Utóbbiak esetében nem kell feltétlenül a lista első 42 helyén szereplő politikusnak beülnie a parlamentbe, így azokra tudják építeni a frakciót, akik rajta vannak a listán – ez 279 jelöltet jelent – amit a választásra benyújtottak, innen tudja a Fidesz kiválasztani azokat, akik a legalkalmasabbak az ellenzéki szerep kihívásaira.

Orbán Viktor a választás után jelentette be, hogy a listán bekerült képviselők személyében változás lesz, mivel azt a győzelem esetére állították össze, ellenzékben azonban egy más összetételű frakcióra van szükség. A miniszterelnök azt is közölte, hogy visszaadta mandátumát, nem vesz részt az új Országgyűlés munkájában, további feladata a nemzeti tábor újjászervezése lesz. 

A Magyar Nemzet szerint a Fidesz-KDNP negyvenkét listás mandátumából nyolcat kapnak a kereszténydemokraták, a Fidesz így 34 képviselővel kerül be az új Országgyűlésbe, amelynek alakuló ülését május 9-re hívta össze Sulyok Tamás köztársasági elnök. 

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)