Pesti Srácok

Brüsszel máris csak megrekedt kérdésnek tartja az uniós források felszabadítását

Brüsszel máris csak megrekedt kérdésnek tartja az uniós források felszabadítását
Olof Gill. Fotó: AP

A hivatalba lépő magyar kormánnyal folytatott tárgyalások hozzájárulhatnak az uniós források felszabadításához - jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján hétfőn.

A találkozó a hivatalba lépő magyar kormánnyal rendkívül konstruktív és pozitív hangvételű volt. Hasznos kiindulópontot jelentett az elvégezni szükséges munkához, különösen ahhoz, hogy "a magyar nép javára felszabadítsuk az uniós forrásokat" - mondta Olof Gill.

A szóvivő kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a brüsszeli testület delegációjának hétvégi, kétnapos budapesti látogatása nagyon fontos kapcsolatfelvétel volt a leendő magyar kormánnyal.

Az Európai Bizottság kapcsolatban áll a leendő magyar kormánnyal, hogy előrelépést érjen el számos megrekedt kérdésben. A megkezdett közös munka folytatódik

 - tette hozzá.

A Barátság vezetéken folyó olajszállítás újraindításáról feltett kérdésre a szóvivő közölte: az Európai Bizottság mindig is igyekezett teljesíteni kötelezettségeit, és ahogy eddig is tette, kapcsolatban áll az érintett felekkel, hogy elősegítse az olajszállítás folytatását Ukrajnából.

Továbbra is együttműködünk minden féllel, hogy a dolgok továbbra is a helyes irányba haladjanak 

- fogalmazott a szóvivő, majd az olajszállítás várható újraindítására utalva emlékeztetett az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról szóló, decemberben vállalt tagállami kötelezettségvállalások teljesítésére.

A védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program hitelkeretének lehívását célzó magyar terv elbírálásának késlekedésére utaló kérdésre válaszolva Thomas Regnier illetékes szóvivő "határozottan cáfolta", hogy a tervet politikai okokból tartották vissza.

Soha nem blokkoltunk semmilyen biztonságot szolgáló tervet

- fogalmazott a szóvivő, majd hozzátette: néhány terv esetében valóban szükség volt felülvizsgálatra, de a munka mindig folyamatban volt. 

Azon terveket, amelyeket még nem hagytak jóvá, nem blokkolták 

- tette hozzá.

Kiemelt kép: Olof Gill. Fotó: AP


 


 

 

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.