Pesti Srácok

Oxfordban is díszdoktorrá avatják Karikó Katalint

Oxfordban is díszdoktorrá avatják Karikó Katalint
Karikó Katalin ( MTI/AP/Penn Medicine/Peggy Peterson Fotó: Peggy Peterson)

Újabb rangos nemzetközi elismerésben részesül a magyar tudomány egyik legnagyobb alakja: Karikó Katalin júniusban az Oxfordi Egyetem díszdoktori címét veheti át. A világhírű, Nobel-díjas kutatót nemcsak Európában, Oxfordban, hanem az Egyesült Államokban is kitüntetik: májusban két amerikai egyetem is Doctor Honoris Causa címmel ismeri el munkásságát.

Újabb rangos nemzetközi elismerésben részesül a magyar tudomány egyik legnagyobb alakja: Karikó Katalin júniusban az Oxfordi Egyetem díszdoktori címét veheti át. A Szegedi Tudományegyetem közlése szerint a világhírű kutatót nemcsak Európában, Oxfordban, hanem az Egyesült Államokban is kitüntetik: májusban két amerikai egyetem is Doctor Honoris Causa címmel ismeri el munkásságát.

OXFORDBAN, Karikó
Oxfordban is elismerik Karikó Katalin munkásságát - Budapesten két magyar Nobel-díjasunk előtt tűzfalképpel is tisztelegtek (Fotó: MTI)

Amerikai egyetemek mellett Oxfordban is elismerik

Az Oxfordi Egyetem június 24-én rendezi meg ünnepélyes ceremóniáját, ahol hét kiemelkedő tudós kap díszdoktori címet – köztük Karikó Katalin. A brit intézmény méltatásában hangsúlyozta: a kutató áttörő munkája az RNS-immunogenitás területén alapozta meg a COVID–19 elleni mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését, és alapjaiban formálta át a vakcinológia és a fehérjepótló terápiák jövőjét.

A tudós nemzetközi elismertségét mutatja, hogy májusban az Egyesült Államokban is két rangos egyetem hívta meg díszdoktori avatásra. A Johns Hopkins University fennállásának 150. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozaton díszvendégként vesz részt, ahol május 21-én kapja meg az elismerést. Ezt megelőzően, május 14-én a Drexel University orvosi karának diplomaosztóján tart beszédet, és szintén díszdoktorrá avatják.

Egyedülálló tudományos pálya

Karikó Katalin pályafutása példa nélküli sikertörténet a modern tudományban. A Szegedi Tudományegyetem professzora kutatásaival olyan áttörést ért el, amely emberek millióinak életét mentette meg világszerte. Munkásságát 2023-ban Nobel-díjjal ismerték el, amellyel ő lett az első magyar női tudós, aki ebben a rangos kitüntetésben részesült.

A mostani elismerések nem előzmények nélküliek: a kutató már számos egyetemtől kapott díszdoktori címet. Az első ilyen kitüntetést saját alma matere, a Szegedi Tudományegyetem adta át számára 2021 szeptemberében. Azóta folyamatosan bővül a lista, és az oxfordi ceremóniával már a 23. díszdoktori címét veheti át.

A legfontosabb tények:

  • Az Oxfordi Egyetem 2026. június 24-én avatja díszdoktorrá.
  • Májusban két amerikai intézmény – a Johns Hopkins University és a Drexel University – is kitünteti.
  • Az oxfordi elismeréssel már a 23. díszdoktori címét viselheti.

A sorozatos kitüntetések jól mutatják, hogy Karikó Katalin nem csupán a magyar tudomány ikonja, hanem globális szinten is meghatározó alakja lett a 21. századi biomedicinának. Az mRNS-technológia jövőbeni alkalmazásai – a fertőző betegségek elleni védekezéstől a daganatterápiákig – tovább növelhetik hatását, így a mostani elismerések egy hosszú és még korántsem lezárt tudományos pálya újabb mérföldkövei.


 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.