Pesti Srácok

Duplán állnak át a románok

Nicusor Dan. Fotó: Bloomberg / Getty Images

Nicușor Dan román államfő kijelentette, „Nyugat-barát kormányt” szeretne látni hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról – írja a Maszol.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint a következő menetrend szerint zajlanak a konzultációk a Cotroceni-palotában: 9 órától a Szociáldemokrata Párttal (PSD), 10 órától a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR), 11 órától a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), 12 órától a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR), 13 órától az RMDSZ-szel, 14 órától a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójával, 15 órától az SOS Romániával, 16 órától pedig a Fiatal Emberek Pártjával (POT) egyeztet az államfő.

A konzultációkra azért van szükség, mert május 5-én a parlament megszavazta a PSD, az AUR és a Béke - Románia az első frakció közös bizalmatlansági indítványát, és az Ilie Bolojan vezette kormány megbukott.

Az alkotmány értelmében az államfő az elnöki hivatalban tartott egyeztetések után jelöli ki a miniszterelnök-jelöltet, akinek tíz napon belül kell bizalmat kérnie a parlamenttől a kormányprogramra és a teljes miniszterlistára. A kormány beiktatásáról minősített többséggel döntenek a képviselők és szenátorok.

Nicușor Dan pénteken közölte: a hétfői egyeztetéseken a pártoktól azt fogja kérdezni, hogy milyen parlamenti többséget tud felmutatni, függetlenül attól, hogy többségi, kisebbségi vagy technokrata kormány alakulna.

Hangsúlyozta azt is, hogy a többségnek Nyugat-barát irányultságúnak kell lennie, és nem számol olyan kisebbségi kormánnyal, amelyet az AUR a parlamentből támogat.

Kiemelt kép: Nicusor Dan. Fotó: Bloomberg / Getty Images

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)