Pesti Srácok

Kövesse a PS-sel a csíksomlyói búcsút! (Visszanézhető!)

A csíksomlyói búcsú az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseménye, amelyen évről évre százezrek gyűlnek össze. Az idei búcsú jelmondata: a keresztséggel Krisztus előttünk jár, hogy a keresztény nép hűségesen kövesse őt. (Szent Maximus) A szentmise főcelebránsa és szónoka Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke.

 

 

A zarándokok szombaton délelőtt indultak el a Ferences kolostortól a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Szentmisére. A csíksomlyói gyóntató papok egyike Bátor Botond atya, akivel korábban a PestiSrácok.hu stábját is vendégül látta, és akivel együtt zarándokoltunk Hargitafürdőről a helyszínre.

Székely János korábban úgy nyilatkozott:

Mindig is úgy éreztem, hogy a nemzetünk szíve legerősebben talán itt, Csíksomlyón dobog

A Budapestről induló, Betlehemen és Rómán át vezető életútján a szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke papi, majd püspöki életút során szerzett tapasztalatait ma is ugyanaz a meggyőződés vezérli: az emberi szív teljességét egyedül Isten szeretete képes betölteni. 

Székely János szerint a keresztény ember feladata különösen az, hogy só és világosság legyen egy értékbizonytalan Európában, amely gyakran véli úgy, Isten nélkül is boldogulhat. 

Fenti gondolatait Székely János Csíksomlyón is megosztotta a megjelentekkel, külön megemlítette a Szent Márton Zarándokcsoportot, amelynek tagjai Budapestről indulva negyven napig gyalogoltak a Mária-úton céljuk felé. A környékbeli keresztalják közül több olyan is van, amelynek tagjai több napig gyalogolnak, mire megérkeznek a búcsúba, a székelyudvarhelyiek a hagyománynak megfelelően megállás nélkül teljesítik a több mint negyven kilométeres utat.

A történelem viharait csak akkor tudjuk kiállni, és az egyéni életünk kihívásainak is csak akkor tudunk megfelelni, ha vannak testvéri kezek, amelyekbe kapaszkodhatunk. Csakis akkor tudunk igazán összekapaszkodni, ha mindannyian kapaszkodunk annak a kezébe, aki ma is tenyerén tartja a világot, akinek a kezében az idő és az örökkévalóság. Akkor tudunk a történelem sokszor váratlan fordulatokat vevő lovának nyergében megmaradni, ha legalább lélekben évről évre eljövünk ide, a csíksomlyói nyeregbe, ahol az ég és a föld összeér 

– mondta a szombathelyi megyéspüspök.

Székely János szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

Székely János felidézte, hogy papnövendékként a nyolcvanas években jutott el először Erdélybe, ahol Nagyváradon egy református családnál szálltak meg, majd a szeminaristák a családfőnek ajándékozták a bibliájukat, a magyar nyelven nyomtatott Szentírást, a családapának ettől eleredtek a könnyei. Néhány nappal később Kolozsvárott  a Házsongárdi temetőben keresgélték a híres magyarok sírjait. Egy idős helyi ember felajánlotta a segítségét, körbevezette a társaságot, miközben részletesen bemutatta a magyar történelmet, amelyet a megyéspüspök életet adó gyökérnek nevezett. Székely János megköszönte az Erdélyben élő magyaroknak, hogy kitartanak népük, nemzetük, hitük és Jézus Krisztus mellett.

Köszönjük, hogy sokszor tisztábban látjátok, mi az igazi érték, mint mi, anyaországiak

– hangsúlyozta.

Számos keresztalja gyalog teszi meg a lakóhelye és a Csíksomlyó közötti utat. Forrás: Mária Rádió

Székely János Tamási Áron egykori erdélyi püspök, illetve Szent Ferenc tanításaiból vezette le, hogy a szeretet országát nem lehet gyűlölettel építeni, a jogállamot nem lehet a jog áthágásával létrehozni.

Az eseményen megjelent mások mellett Áder János volt, és Sulyok Tamás hivatalban lévő köztársasági elnök. A zarándokok a Szentmise után elénekelték a Himnuszt, a Székely Himnuszt és a Vándorfecske hazatalál kezdetű dalt. 

Sulyok Tamás államfő a pünkösdi zarándoklaton. Fotó: Facebook

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!