Pesti Srácok

A csíksomlyói szívdobbanás ereje

A csíksomlyói szívdobbanás ereje

A székelyek évszázadok óta tartják a búcsút, ám néhány évtizede valami jóval többről van szó. A csíksomlyói búcsú minden magyar ember számára egy nagy közös szívdobbanás. Százezrek zarándokolnak minden Pünkösdkor Erdélybe és töltődnek fel közösen a Mária-kegyhelyen.

Maga a búcsú kezdete 1444-re datálódik, de a hagyomány szerint 1567 óta van erősebb jelentősége, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem a katolikus székelyeket unitáriussá akarta téríteni. Ez okozott konfliktust és felháborodást a székelyek körében, és még csatát is emlegetnek. Ennek a történetnek a pontossága azonban máig ködbe vész, de nem is ez a lényeg. Mert ma a csíksomlyói búcsú már jóval többet jelent. A magyarság számára ezek az események, szívdobbanások a túlélést jelentik. Aki részt vesz egy csíksomlyói búcsún, nem mondhatja, hogy nem kap erőt és muníciót a következő időszakra. Erőre pedig szükségünk van. Mindannyiunknak. Hitre, eltökéltségre, becsületre, kitartásra és persze alázatra is nevel egy ilyen közös szívdobbanás.

A csíksomlyói búcsú megmozgatja az egész magyarságot.
A csíksomlyói búcsú megmozgatja az egész magyarságot. Fotó: MTI/Veres Nándor

Csíksomlyó minden magyarnak üzen

Egyik napnak sem lenne szabad a széthúzásról szólni egy ilyen apró, viharvert nemzet életében, a csíksomlyói búcsú emlékeztessen bennünket arra, hogy egy vérből valók vagyunk és közös az utunk. Ne felejtsük, hogy milyen erő van a magyarságban, számos olyan nép tanulhat tőlünk, akik sokszor annyian vannak, mint mi, mégsem kellett szembenézniük olyan és annyi veszedelemmel, mint nekünk egyesek pedig nem voltak képesek felvenni a kesztyűt, ha szükség volt rá. Nekünk sokszor kellett egyedül tartani a bástyát, és ha úgy adta a sors, bátran a becsületes halált választani a gyengeség és megalkuvás helyett. A magyarság ezt átélte, nem is egyszer. Minden népnek megvannak a szabadságharcai és hősei, tisztelet nekik, de a mögöttünk álló ezer év a Kárpát-medencében igazán megpróbáltatásokban gazdag volt.

A történelmet, a hagyományainkat ismernünk kell és büszkének kell lennünk rá, de mint ahogy csak a múltból, a révedezésből nem lehet megélni, úgy a múlt ismerete és tisztelete nélkül sem lehet előrébb jutni. Jusson ez eszébe minden magyarnak. Akiknek fontos a nemzetük léte, a hit, a hagyomány, járjanak bár kacskaringós úton, végül mégis találkozniuk kell és egyesíteni az erejüket. Ez ma mindennél fontosabb üzenet, a túlélésünk záloga.

Mert erő csak közösen vagyunk. Levetkőzve a felfuvalkodottságot, irigységet, kivagyiságot és befejezve egymás marását, taposását. De aki csak éket ver a magyarok közé, hamis prófétaként térít és nem foglalkozik a magyarok érdekeivel, arról végül mindig kiderült a múltban, hogy nem közénk való. Figyeljünk erre most és a jövőben is!

Az nem lehet, hogy annyi szív

Hiába onta vért,

S keservben annyi hű kebel

Szakadt meg a honért.



Isten, áldd meg a magyart!

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)