Pesti Srácok

A csíksomlyói szívdobbanás ereje

A csíksomlyói szívdobbanás ereje

A székelyek évszázadok óta tartják a búcsút, ám néhány évtizede valami jóval többről van szó. A csíksomlyói búcsú minden magyar ember számára egy nagy közös szívdobbanás. Százezrek zarándokolnak minden Pünkösdkor Erdélybe és töltődnek fel közösen a Mária-kegyhelyen.

Maga a búcsú kezdete 1444-re datálódik, de a hagyomány szerint 1567 óta van erősebb jelentősége, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem a katolikus székelyeket unitáriussá akarta téríteni. Ez okozott konfliktust és felháborodást a székelyek körében, és még csatát is emlegetnek. Ennek a történetnek a pontossága azonban máig ködbe vész, de nem is ez a lényeg. Mert ma a csíksomlyói búcsú már jóval többet jelent. A magyarság számára ezek az események, szívdobbanások a túlélést jelentik. Aki részt vesz egy csíksomlyói búcsún, nem mondhatja, hogy nem kap erőt és muníciót a következő időszakra. Erőre pedig szükségünk van. Mindannyiunknak. Hitre, eltökéltségre, becsületre, kitartásra és persze alázatra is nevel egy ilyen közös szívdobbanás.

A csíksomlyói búcsú megmozgatja az egész magyarságot.
A csíksomlyói búcsú megmozgatja az egész magyarságot. Fotó: MTI/Veres Nándor

Csíksomlyó minden magyarnak üzen

Egyik napnak sem lenne szabad a széthúzásról szólni egy ilyen apró, viharvert nemzet életében, a csíksomlyói búcsú emlékeztessen bennünket arra, hogy egy vérből valók vagyunk és közös az utunk. Ne felejtsük, hogy milyen erő van a magyarságban, számos olyan nép tanulhat tőlünk, akik sokszor annyian vannak, mint mi, mégsem kellett szembenézniük olyan és annyi veszedelemmel, mint nekünk egyesek pedig nem voltak képesek felvenni a kesztyűt, ha szükség volt rá. Nekünk sokszor kellett egyedül tartani a bástyát, és ha úgy adta a sors, bátran a becsületes halált választani a gyengeség és megalkuvás helyett. A magyarság ezt átélte, nem is egyszer. Minden népnek megvannak a szabadságharcai és hősei, tisztelet nekik, de a mögöttünk álló ezer év a Kárpát-medencében igazán megpróbáltatásokban gazdag volt.

A történelmet, a hagyományainkat ismernünk kell és büszkének kell lennünk rá, de mint ahogy csak a múltból, a révedezésből nem lehet megélni, úgy a múlt ismerete és tisztelete nélkül sem lehet előrébb jutni. Jusson ez eszébe minden magyarnak. Akiknek fontos a nemzetük léte, a hit, a hagyomány, járjanak bár kacskaringós úton, végül mégis találkozniuk kell és egyesíteni az erejüket. Ez ma mindennél fontosabb üzenet, a túlélésünk záloga.

Mert erő csak közösen vagyunk. Levetkőzve a felfuvalkodottságot, irigységet, kivagyiságot és befejezve egymás marását, taposását. De aki csak éket ver a magyarok közé, hamis prófétaként térít és nem foglalkozik a magyarok érdekeivel, arról végül mindig kiderült a múltban, hogy nem közénk való. Figyeljünk erre most és a jövőben is!

Az nem lehet, hogy annyi szív

Hiába onta vért,

S keservben annyi hű kebel

Szakadt meg a honért.



Isten, áldd meg a magyart!

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.