Pesti Srácok

A csíksomlyói szívdobbanás ereje

A csíksomlyói szívdobbanás ereje

A székelyek évszázadok óta tartják a búcsút, ám néhány évtizede valami jóval többről van szó. A csíksomlyói búcsú minden magyar ember számára egy nagy közös szívdobbanás. Százezrek zarándokolnak minden Pünkösdkor Erdélybe és töltődnek fel közösen a Mária-kegyhelyen.

Maga a búcsú kezdete 1444-re datálódik, de a hagyomány szerint 1567 óta van erősebb jelentősége, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem a katolikus székelyeket unitáriussá akarta téríteni. Ez okozott konfliktust és felháborodást a székelyek körében, és még csatát is emlegetnek. Ennek a történetnek a pontossága azonban máig ködbe vész, de nem is ez a lényeg. Mert ma a csíksomlyói búcsú már jóval többet jelent. A magyarság számára ezek az események, szívdobbanások a túlélést jelentik. Aki részt vesz egy csíksomlyói búcsún, nem mondhatja, hogy nem kap erőt és muníciót a következő időszakra. Erőre pedig szükségünk van. Mindannyiunknak. Hitre, eltökéltségre, becsületre, kitartásra és persze alázatra is nevel egy ilyen közös szívdobbanás.

A csíksomlyói búcsú megmozgatja az egész magyarságot.
A csíksomlyói búcsú megmozgatja az egész magyarságot. Fotó: MTI/Veres Nándor

Csíksomlyó minden magyarnak üzen

Egyik napnak sem lenne szabad a széthúzásról szólni egy ilyen apró, viharvert nemzet életében, a csíksomlyói búcsú emlékeztessen bennünket arra, hogy egy vérből valók vagyunk és közös az utunk. Ne felejtsük, hogy milyen erő van a magyarságban, számos olyan nép tanulhat tőlünk, akik sokszor annyian vannak, mint mi, mégsem kellett szembenézniük olyan és annyi veszedelemmel, mint nekünk egyesek pedig nem voltak képesek felvenni a kesztyűt, ha szükség volt rá. Nekünk sokszor kellett egyedül tartani a bástyát, és ha úgy adta a sors, bátran a becsületes halált választani a gyengeség és megalkuvás helyett. A magyarság ezt átélte, nem is egyszer. Minden népnek megvannak a szabadságharcai és hősei, tisztelet nekik, de a mögöttünk álló ezer év a Kárpát-medencében igazán megpróbáltatásokban gazdag volt.

A történelmet, a hagyományainkat ismernünk kell és büszkének kell lennünk rá, de mint ahogy csak a múltból, a révedezésből nem lehet megélni, úgy a múlt ismerete és tisztelete nélkül sem lehet előrébb jutni. Jusson ez eszébe minden magyarnak. Akiknek fontos a nemzetük léte, a hit, a hagyomány, járjanak bár kacskaringós úton, végül mégis találkozniuk kell és egyesíteni az erejüket. Ez ma mindennél fontosabb üzenet, a túlélésünk záloga.

Mert erő csak közösen vagyunk. Levetkőzve a felfuvalkodottságot, irigységet, kivagyiságot és befejezve egymás marását, taposását. De aki csak éket ver a magyarok közé, hamis prófétaként térít és nem foglalkozik a magyarok érdekeivel, arról végül mindig kiderült a múltban, hogy nem közénk való. Figyeljünk erre most és a jövőben is!

Az nem lehet, hogy annyi szív

Hiába onta vért,

S keservben annyi hű kebel

Szakadt meg a honért.



Isten, áldd meg a magyart!

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.