Magyar Péter lényegében kijelentette, Tusk politikáját folytatja majd
Fotó: Hegedüs Róbert
Magyar Péter első hivatalos külföldi útján Varsóban és Gdańskban tárgyalt, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel a visegrádi együttműködés újjáépítéséről, az energetikai biztonságról és Ukrajna uniós csatlakozásáról egyeztetett. A felek a lengyel–magyar kapcsolatok új fejezetét hangsúlyozták, miközben szó esett az orosz–ukrán háború biztonsági kockázatairól és a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezéséről is.
Magyar Péter közösségi oldalán jelentette be, hogy Lengyelországban folytat tárgyalásokat. A magyar miniszterelnök azt írta: Varsóban és Gdanskban vesz részt fontos megbeszéléseken, bejegyzésében pedig úgy fogalmazott:
„Éljen az ezeréves lengyel–magyar barátság!”
Donald Tusk a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyar Péter új fejezetet nyithat a lengyel–magyar kapcsolatokban, amelyek szerinte megromlottak Orbán Viktor kormányzása alatt.
A lengyel miniszterelnök támogatásáról biztosította a visegrádi együttműködés megerősítését, és hangsúlyozta az illegális migráció, valamint az energetikai biztonság területén szükséges együttműködést is.
Tusk Ukrajna ügyéről is beszélt: támogatja Kijev uniós csatlakozását, ugyanakkor szerinte Ukrajnának ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie, mint korábban más tagállamoknak.
A visegrádi együttműködés megerősítéséről is egyeztettek
Magyar Péter a varsói sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem véletlenül Lengyelország lett első hivatalos külföldi útjának helyszíne. Mint fogalmazott, már a kampány idején eldöntötte, hogy amennyiben lehetőséget kap a kormányzásra, elsőként Lengyelországba látogat.
A magyar miniszterelnök hangsúlyozta a lengyel–magyar történelmi kapcsolatok jelentőségét, és felidézte, hogy krakkói látogatása során több történelmi emlékhelyet is felkeresett.
Beszélt többek között Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, valamint Hedvig lengyel királynő sírjának megkoszorúzásáról is. Magyar Péter úgy fogalmazott: Lengyelország és Magyarország történelme tele volt nehéz időszakokkal, de mindkét nemzet megerősödve került ki ezekből a kihívásokból.
A magyar kormányfő kiemelte: egy erős Európához erős, versenyképes és együttműködő közép-európai országokra van szükség. Szerinte Közép-Európa szerepe újra felértékelődhet az Európai Unión belül, ezért fontos a regionális együttműködések megerősítése is.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy Magyarország támogatja a visegrádi együttműködés újjáépítését és megerősítését. Hivatalosan is meghívta Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, valamint a cseh és a szlovák kormányfőt egy június végi budapesti V4-csúcstalálkozóra.
Emellett azt is felvetette, hogy a jövőben a visegrádi együttműködést más országokkal, például Ausztriával, Horvátországgal vagy a balti és skandináv államokkal is érdemes lehet szorosabbra fűzni.
A miniszterelnök szerint Magyarország szeretne tanulni a lengyel tapasztalatokból, különösen az uniós források felhasználása, az infrastruktúra-fejlesztések és az energetikai beruházások területén. Példaként említette a Krakkó és Varsó közötti vasútvonal fejlesztését, amelyet a látogatás során személyesen is megtekintettek. Úgy véli, Lengyelország az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és több területen is követendő példát mutathat Magyarország számára.
A sajtótájékoztatón szóba került az orosz energiafüggőség kérdése is. Donald Tusk hangsúlyozta:
Lengyelország kész segítséget nyújtani Magyarországnak az energiaforrások diverzifikálásában, mivel szerinte az energiafüggetlenség a nemzeti szuverenitás egyik alapfeltétele. Magyar Péter erre reagálva úgy fogalmazott: minden uniós tagállamnak joga van saját energiapolitikájáról önállóan dönteni.
A magyar miniszterelnök emellett megerősítette azt is, hogy Magyarország együttműködik a lengyel hatóságokkal azokban az ügyekben, amelyek az elmúlt időszakban feszültséget okoztak a két ország kapcsolatában.
Magyar Péter a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy továbbra is a háború mielőbbi lezárását támogatja, nemcsak Ukrajna, hanem a kárpátaljai magyar kisebbség érdekében is. Felidézte: 2024 nyarán személyesen vitt humanitárius segélyt Kijevbe, miután az orosz hadsereg rakétacsapást mért az egyik legnagyobb ukrán gyermekkórházra.
A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány megalakulása új fejezetet nyithat az ukrán–magyar kapcsolatokban. Elmondása szerint már technikai szintű egyeztetések kezdődtek a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi, kulturális és oktatási jogainak rendezéséről.
Reményei szerint június elején Beregszászon találkozhatnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
Mint mondta, Magyarország számára fontos feltétel, hogy az Ukrajnában élő magyar közösség megkapja azokat a jogokat, amelyek minden kisebbséget megilletnek az Európai Unióban.
A miniszterelnök kijelentette:
„Magyarország csak akkor támogatja az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások következő szakaszát, ha előrelépés történik a magyar kisebbség jogainak ügyében.”
Szerinte erős jelzés lenne Kijev részéről, ha még a tárgyalási fejezetek megnyitása előtt rendeznék ezt a kérdést.
Donald Tusk eközben arról beszélt, hogy az orosz–ukrán háború egyre nagyobb biztonsági fenyegetést jelent Kelet-Európára, különösen a balti államokra nézve. A lengyel miniszterelnök szerint nő az eszkaláció veszélye, és egyre több provokáció történik a térségben.
Tusk példaként említette a Litvánia és Észtország környékén észlelt drónincidenseket, valamint azt is, hogy Lengyelországban három embert tartóztattak le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Oroszország érdekében készültek szabotázsakciókra.
A lengyel kormányfő hangsúlyozta: a NATO-nak és az európai országoknak fel kell készülniük minden lehetséges forgatókönyvre. Hozzátette, hogy Lengyelország tovább erősíti haderejét és regionális együttműködéseit, különösen a balti és skandináv országokkal.
Via MTI/Magyar Nemzet
Kiemelt kép: Donald Tusk lengyel kormányfő (j) és Magyar Péter miniszterelnök közös sajtótájékoztatója Varsóban 2026. május 20-án. A magyar kormányfő első hivatalos látogatásán tartózkodik Lengyelországban. MTI/Hegedüs Róbert
