Pesti Srácok

Ruszin-Szendi Romulusz is újabb bizottság támogatását kapta meg

Ruszin-Szendi Romulusz is újabb bizottság támogatását kapta meg
Csak remélni tudjuk, hogy Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterként nem lesz ennyire ellenséges az újságírókkal, mint tavaly Kötcsén (Fotó: Hatlaczki Balázs)

Nem látja reálisnak, hogy Magyarország a NATO tagjaként háborúba keveredjen Oroszországgal. Erről beszélt Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának hétfő délutáni meghallgatásán. 

A miniszterjelölt expozéjában azt mondta: a Magyar Honvédség problémákat jelzett, ezért szükség van a beavatkozásra és az átfogó megújításra. Két legsúlyosabb gondként a NATO-szövetségesek bizalmának megingását, valamint a katonák megbecsülésének hiányát nevezte meg. Beszélt az illetményfeszültségekről, az infrastruktúra állapotáról és a hadiipari privatizáció kérdéséről is.

Ruszin-Szendi: a kibervédelem és a NATO-bizalom a középpontban

Ruszin-Szendi szerint politikai szinten kell helyreállítani a NATO-partnerek bizalmát, miközben a magyar katonák szakmai munkáját továbbra is elismerik a szövetségen belül. Azt is kijelentette: meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy orosz titkosszolgálati tisztek segítsék a szankciók kijátszását.

A kibervédelem kapcsán hangsúlyozta: teljes digitális és informatikai megújításra van szükség. Elmondása szerint a honvédség kibervédelmi rendszere az elmúlt években sokat fejlődött, ugyanakkor az országos kibervédelem a jövőben a Belügyminisztériumhoz tartozna.

A meghallgatás legfontosabb kijelentései:

  • Magyarország nem küld katonákat és fegyvereket Ukrajnába;
  • a déli határkerítést megtartják, önálló határőrséget viszont nem hoznának létre;
  • felülvizsgálják a korábbi honvédelmi szerződéseket és a hadiipari privatizációt.

Kocsis Máté a katonai nemzetbiztonság jövőjéről és Holló István ügyéről is kérdezte a miniszterjelöltet. Ruszin-Szendi minden hazaárulással kapcsolatos vádat visszautasított, és közölte: jogi lépéseket tesz a kampányban megfogalmazott állítások miatt.

A volt vezérkari főnök arról is beszélt, hogy meg kell erősíteni a katonai objektumok védelmét, különösen a tavalyi kecskeméti MiG–29-es alkatrészlopás után. Hozzátette: fel kell mérni a teljes katonai infrastruktúra állapotát.

Ruszin-Szendi Romulusz kinevezését a nemzetbiztonsági bizottságban a Tisza Párt hat képviselője támogatta, Kocsis Máté és Hegedűs Barbara tartózkodott, Apáti István pedig nemmel szavazott.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.