Máris lázadnak az EU legnagyobb befizetői Ursula költségvetése miatt
Fotó: Olivier Hoslet
Heves ellenreakciókat váltott ki az Európai Unió következő hétéves költségvetési tervezete különösen a legnagyobb befizetők körében. Bár az unió soros elnökségét betöltő Ciprus pár százalékkal megvágná ugyan a költségvetést, a nagyobb tagállamok egy csoportja, élükön Németországgal, drasztikus csökkentés mellett kardoskodik.
A Világgazdaság beszámolója szerint miközben a soros ciprusi elnökség a következő hétvéves költségvetési ciklusra kétszázalékos csökkentést javasol, a fiskálisan konzervatív országok Németország vezetésével azért szerveződnek, hogy ennél lényegesen nagyobb arányban csökkenjen a befizetések mértéke. Nem is véletlenül, Ursula von der Leyen költségvetési javaslatát máris „áldozati báránynak” nevezik a szakzsargonban, amelyet a tagállamok ízekre fognak szedni.
Mint ismert, az Európai Bizottság eredetileg kétezermilliárd eurós költségvetési javaslatot terjesztett be a 2028–2034-es időszakra. Ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,26 százaléka. Az unió soros elnökségét betöltő Ciprus csütörtökön olyan javaslattal állt elő, amely 37 milliárddal csökkentené ezt az összeget, de több tagállam még ezt is kevesli. A ciprusi javaslatot a jövő heti brüsszeli csúcson vitatják meg az uniós vezetők.
A fukarok húsz százalékkal is megvágák az uniós költségvetést
Németország az úgynevezett fukarok koalíciójának élén, amelynek tagjai
- Németország,
- Ausztria,
- Hollandia,
- Svédország
- és Dánia
még a ciprusinál is nagyobb csökkentéseket szeretnének elérni. A holland pénzügyminiszter egyenesen húszszázalékos csökkentést javasol. A fukarok koalíciója azzal érvel, hogy a csökkentéseket egyenletesen kell elosztani a kiadási területeken, hogy garantálják a biztonság és a növekedés finanszírozását.
A fukarokkal ellentétben déli és keleti tagállamok egy csoportja Olaszország, Spanyolország és Lengyelország vezetésével támogatja a nagyobb költségvetést. Számukra külön győzelem, hogy a ciprusi elnökség javaslata ötmilliárd euróval növelte a kifizetéseket tizenöt olyan országnak – köztük Görögországnak, Portugáliának és a balti államoknak –, amelyek bruttó nemzeti jövedelme az uniós átlag 90 százaléka alatt van
-írja a Világgazdaság.
